Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Rozs András: A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon de ez azt is jelentette, hogy nem ismerte fel az idők szavát, és nem váltott időben a tőkés ipar, a manufakturális, majd a gyáripar felé. A Rosinger tímárok jövedelmi viszonyaira forrás hiányában nincs rálátásunk, de a korábbi, az 1840-es évekbeli gazdagságot és életszínvonalat minden bizonnyal nem sikerült elérniük. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Rosingerek a 19. század második felében kiszorultak nemcsak a Fő utcáról, hanem a belvárosból is. Az 1870-es és 80-as években a Siklósi utca 5. majd 10. szám alatt lakott Rosinger Ferenc tímár mester és családja,79 majd Rosinger András (I.) mivel Pancsován nősült, néhány évig (1914-1917) itt élt feleségével. 1917-ben, talán a háborús viszonyok miatt Pécsre költöztek vissza. Fiuk, Rosinger András Pécsre jövet, útközben született Kiskunhalason. Pécsett, a Petrezselyem utca 9. szám alatt lakott a család az 1920-as években,80 majd az 1930-as évek első felében a Scitovszky (később Szent István, István) tér 9. szám alatti telek udvari épületébe költöztek, és itt is laktak 1975-ig, Rosinger (Rozs) András (I.) özvegye, Iselstőger Matild haláláig.81 A tímár szakmát Rosinger Károly is gyakorolta tímár mesterként. Öccse, Rosinger Ignác is tímárgyakornok volt a Pécsi Bőrgyárban,82 de nem sokáig, mert ügyvéd lett, elsőként vált értelmiségivé a Rosinger iparos polgárcsalád sarjaként.83 Fia, Rosinger Valér városi főpénztári ellenőrként dolgozott a pécsi városházán a 20. század első felében (f 1956). Rozinger Ferenc (II.) is továbbvitte a bőrös szakmát: tímár mesternek, bőrgyártónak, ház- és szőlőtulajdonosnak jegyezték be az anyakönyvbe. Rosinger Teréz férje, Labrentz Gusztáv az Irgalmasok utca és a Rákóczi út kereszteződésénél állt egyszintes Mátyás Szállodát vezette.84 Rosinger Mária német nyelvoktatóként kereste kenyerét. Hozzáment Fischer Henrik könyvkereskedőhöz, majd második házasságát Zeis József gráci mérnökkel kötötte. 79 MNL BaML IV. 1419., Pécs fel. akv., r. k., Pécsi Székesegyház, keresztelési akv. 1875-1888. 80 MNL BaML XXXIII. 1. a., Bar. m., Pécs v., áll-i akv., születési anyakönyvek, 1921— 1929; KALOTAI 1925; Rozs családi hagyomány. R. A. 81 MNL BaML IV. 1407. f., PGM. ir., „D” Közigazgatási iratok, 6128/1936, sz.; XXXIII. 1. a., Bar. m., Pécs v. áll-i akv., Pécs I. Halotti. 1950-1975; CSÁSZÁR 1942; Rozs családi hagyomány. R. A. 82 Rosinger Ignác, 1893. október 12.- 1893. október 29. A Pécsi Ipartestület iratai, 3023/1893. sz. JAKAB 1999, 53. 83 MNL BaML IV. 1419., Pécs fel. akv., r. k., Belváros, keresztelési akv., 1842, 1845 84 Labrentz Gusztáv a „Mátyás király Vendéglő és Szálló” tulajdonosának hagyatéki leltára. Pécs, 1907. szept. 7. NAGYI. G. 2010b, 132-135. 278 Rozs András
