Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
kínálkozik, ám ennek kizárólagosságát a szomszédos Tolna példája is megkérdőjelezheti. Az armalisták „reconquista”-ja a nemesség tekintetében is túlnépesedett északnyugati megyékből indul ki, s a nemesek Somogyon és Tolnán keresztül érkeztek megyénkbe. Az egzisztenciát jelentő tisztviselőségen túl, többek a bizonytalanság kockázatát is vállalva telepedtek le Baranyában, főként a megyeszékhelyen, a gazdasági, egyházi és kulturális szempontból is a térség meghatározó jelentőségű városában, Pécsett.32 A Rákóczi-szabadságharcot követő száz esztendőben Baranyában 108 család 287 tagja viselt megyei hivatalt. Folyamatosan azonban csak mintegy 28 család volt jelen a tisztségviselők soraiban. Közülük 14 úgy vett részt a megyei közéletben, hogy a fenti intervallum legalább % részében minimum két tisztviselőt adott. Ezek a következő családok voltak: Madarász, Balogh, Petróczy, Thanyi, Hersching, Petrovszky, Koller, Bana, Balaskó, Szvilkovics-Hegyi, Kajdacsy, Bésán, Hojcsy, Sauska. A felsorolt köznemesi famíliák az összes család alig 1/7-ét tették ki, ugyanakkor az összes tisztviselő közel V4-ét adták. A kimaradt további 14 család egyik része (Liptay, Pávics, Gludovácz, Friebaisz, Velikay, Nagy) főként az 1750-es éveket megelőzően, míg a másik csoport (Kardos, Boda, Dömötör, Jeszenszky, Kisfaludy, Bálovics, Kapuváry) főként a század második felétől vett részt aktívabban a vármegyei közéletben. Általában közülük kerültek ki a vármegye vezető tisztségviselői. Természetesen kivételek itt is akadtak, így említhetjük - időrendben - a Karácsony, Graharics, Rimanóczy, Vránovics, Mesterházy, Adamovics, Szüllő, Szily, Cse'by, Hegedűs famíliák tagjait, akik közül legalább egy eljutott a főszolgabírói vagy főügyészi posztig. Megállapítható, hogy a megye vezető nemesi családjai - főként az említett 28 família - nemzedékeken át megőrizte hivatali-politikai státusát és meghatározó tényezője volt a vármegye politikai-kulturális életének. A megye kisszámú középbirtokos nemességének egy jelentékeny része hivatali szolgálatból kényszerült megélni. Ehhez idejekorán kialakították a megfelelő stratégiát: a család egyik (esetleg két) tagja gazdálkodott, a többiek igyekeztek - tanulás révén - megyei hivatalhoz (elvétve uradalmi tisztségekhez) jutni, magasabb egyházi méltóságokba (mint pl. a kanonok) vagy a hadsereg tisztikarába kerülni, illetve állami hivatalokban megfelelő jövedelemre szert tenni. Példaként a Petrovszky, Jeszenszky, Nunkovics, valamint a Siskovics família említhető. A nemesség mobilitásával függ össze, hogy az armalista nemesek a már említett példákon túl - szaktudásuk révén előkerülő vármegyei tisztségeket is betölthettek, mint például a Hersching, Hoissy, Boda vagy a Thanyi és Pethő családok sarjai. Az uradalmak birtok-igazgatási szerveiből - főként a század első felében - több jól képzett tisztviselő lépett megyei szolgálatba. S ahogy az átkerültek (például: Bana János, Friebaisz János, Hojtsy Mihály) példája is 32 ODOR 1992, 80-81. .Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában 71 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
