Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon Este rházy Pál nádor kezén volt, Henye pedig szinte nyomtalanul eltűnt a háború viharában. Nem tartották megalapozottnak a Huszár család igényét sem (Vörösmart, Hercegszőlős), mivel nem tudta kellően dokumentálni azt. A Megym'eknek sem sikerült Csatárt megszerezniük. A Jankovich famíliának viszont sikerült Szerdahelyre vonatkozó igényét érvényesítenie.13 Kedvezőbb volt azok helyzete, akik jogaikat a török kiűzése körüli időkben szerezték, mint például Szentkirály lakói, akik 1681-ben kaptak kollektív nemesi privilégiumot az uralkodótól. E bizonyítványt a Bizottság elismerte, ám az erről szóló határozatot végül is a szentkirályiak nem kapták meg, így még hosszú küzdelemre kényszerültek jogaik elismertetéséért.14 A megye területén régi birtokos tehát szinte alig maradt, s az utódok sem állították nagyobb feladat elé az Újszerzeményi Bizottságot. így tág tér nyílott az új adományozáshoz. Az elnéptelenedett területnek azonban az értéke is alacsony volt, jelentős földbirtokokat kellett tehát kihasítani ahhoz, hogy a királyi kegy érdem szerint jutalmazhasson. így adódhatott, hogy alig több mint fél tucat adomány, továbbá a pécsi klérus és a Pécsváradi apátság birtokainak megerősítését követően a kincstárra és a későbbi adományokra már alig maradt terület. A király befolyásos tanácsadója, Kollonich érsek nagyon károsnak tartotta, hogy Magyarországon alig van birtoka az uralkodónak és környezetének.15 A hadiszerencse ugyancsak bő alkalmat nyújtott ezen változtatni. A baranyai területre szóló adományok kevésbé a kongó kincstár érdekeit szolgálták, mint inkább az anyagi- és véráldozatot hozó hadvezérek és vezető udvari személyiségek érdemeit voltak hivatottak elismerni, illetve megjutalmazni. Elég csupán egy pillantást vetnünk az adományban részesülők sorára: Eugen de Savoy, Aeneas Caprara, Johann és Friedrich Veterani, Siegfrid Breuner, Karl Ludwig Souches, Wolfgang Rindsmaul, Johann Passardi, Esterházy Pál, Batthyány Adám (és közvetve: Franz Nesselrode, Francesco Jany.) A királyi kegy Baranya földjét - a két magyar arisztokrata kivételével - idegen kézre juttatta. Körükben megtalálhatók a török elleni háború kiemelkedő hadvezérei (Savoyai, Veterani, Souches), az Udvari Haditanács és a Kamara elnöke (Caprara illetve Breuner) és a térség egyházi méltóságai: a pécsi püspök (Nesselrode), valamint a pécsváradi apát (Jany). Az első adományt azonban Esterházy Pál herceg (1635-1713) szerezte meg 1692-ben, midőn örökösödés címén sikerült a megye északi részén, Sásd környékén 13 falura szert tennie.16 Caprara Aeneas gróf, tábornagynak 1698-ban 13 NÉMETH 1897, 514-515. 14 ODOR 1989, 173-179. 15 BENCZÉDY 1987, 155-157. 16 MERÉNYI 1905, 320., ill. RÚZSÁS 1964, 13. 64 Odor Imre
