Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Gőzsy Zoltán: Szempontok a Czindery család dél-dunántúli és horvátországi birtokosságához a 18. század első felében
tanácsosa volt. Testvére, János Jakab kamarai és hadellátási érdemeiért 1745- ben báróságot szerzett.53 Ügy tűnik, a Kamara két szempontot vett figyelembe az új birtokos személyének kiválasztásában. Egyrészt vizsgálták a Bécsnek tett szolgálatok súlyát, illetve azt, melyik potenciális vásárló tudott készpénzben fizetni. Ebben a korrelációban nem meglepő Felsőbüki Nagy István 1748. április 6-án Czinderynek írt levele, melyben arról tudakozódott, hogy az egykori adminisztrátor készpénzben kíván-e fizetni (azaz hiánytalanul rendelkezik-e a felajánlott összeggel készpénzben),54 és ha igen, arról értesítse sürgősen a hivatalt. A kamarának ugyanis a jelen körülmények között készpénzre volt szüksége, és ezért nem is tudott hosszú fizetési határidőt engedélyezni a vásárlók számára.55 Ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy 1748-ban problémák merültek fel Czindery bérleményeivel kapcsolatban. Mind a horvát tizedek, mind a szigetvári birtok bérlése kapcsán elmaradások voltak a befizetésekben, a teljesítések nem feleltek meg az elvárásoknak. Ezt több alkalommal is jelezték Czinderynek.56 2. NAGYATÁD Az 1720-as évektől kezdve viszonylag sok időt töltött a somogyi településen Czindery Ignác Ferenc. A források alapján arra következtethetünk, hogy az 1740-es évek elejétől fokozatos és viszonylagos birtokfejlesztésbe kezdett itt a birtokos, és ezek az évek a település életében nagy jelentőséggel bírtak. A fejlődés útján az egyik első lépés az volt, hogy 1741-ben új koncepció alapján nevezett ki tiszttartót nagyatádi birtokára. Tóth Istvánnak nemcsak az uradalom szervezését és működtetését, hanem annak fejlesztését is meg kellett oldania. Azon túl, hogy Czindery Ignác Ferenc bízott Tóth rátermettségében, ügyességében (dexteritas), egyértelműen megfogalmazta azt az instrukciót, hogy a tiszttartó „tartsa jó rendben” a gazdaságát, és a lehető legjobban „e'parkogyon”, hogy mindenben hasznát lássa. Emellett elvárta tőle, hogy növelje a jobbágyok számát az uradalomban, és azt, hogy növelje az állatállományt.57 A fejlesztés másik bizonyítéka, hogy 1744. május 15-én vásártartási jogot 53 NAGY István 1971,96. 54 „vult scire Camera Aulica, utrum Vestra Dominatio Spectabilis paratum habeat oblatam 50 000 florenum summam, vel si non habet quali Termino posset infallibiliter deponere,” Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL BaML) XII. 1. 12. E+. 97. 55 „quia Excelsa Aula in modernis circumstantiis Peccuniis indiget, adeoque longus Terminus concedi nequiret” MNL BaML XII. 1. 12. E+. 97. 56 MNL SML XIII. 8.3. Fasc. 67. No. 3238. 57 MNL SML XIII. 8. 5. Fasc. 163. No. 6411. Szempontok a Czindery család dél-dunántúli és horvátországi birtokosságához... 51 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
