Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon A munka mellett ezért folyamatosan olvasott, tanult, adott feladatokra készült fel, szakemberekre támaszkodott. Szerénysége, közvetlensége, kapcsolatteremtő képessége, tisztessége népszerűvé tették. Minden új munkahelyén megismerkedett a hely történetével, tradicionális értékeivel, műemlékeivel, szokásaival. Az emlékirataiban szereplő korszakból a legkedvesebb, legsikeresebb a baranyai nyolc esztendő volt számára. Munkája mellett mindig szakított időt a legkülönfélébb meghívások elfogadására. Feleségével a művészeti és kulturális események, rendezvények szorgos látogatói voltak. Gyermek- és ifjúkorában a mezőgazdaságban dolgozott, így az pályafutása alatt mindig is közel állt hozzá, emlékirataiban pedig rendszeresen visszatérő téma. ír a földosztásról, majd őszintén beszámol az erőszakos szövetkezetesítésről, végül a Kádár-korszak sikereit részletezi. Rapai fiatal korában rendszeresen sportolt. Szülőfalujában kiváló labdarúgónak számított, idővel a kányái csapat kapitánya lett. Később Zombán - ahol körzeti titkár - is rúgta a bőrt, és a sport által kimondottan jó kapcsolatokat ápolt a helyi fiatalokkal. Moszkvában tagja volt a pártfőiskola asztaliteniszcsapatának, társaival évről-évre elindultak a moszkvai egyetemek és főiskolák bajnokságán. Ezáltal egyébként Rapai már akkor végigjárta és megismerte a város összes felsőfokú intézményét. Affinitása volt a humán ismeretek iránt, a művészetek közül a szívéhez leginkább a zene állt a legközelebb. „Ha újrakezdhetném - írja -, akkor zeneművész szeretnék lenni.”10S Első hangszere egy hegedű volt, amelyet bátyjától kapott ajándékba. Ha volt szabadideje ezen gyakorolt, később már népdalokat és táncdalokat is tudott játszani. Kányán négy tagú zenekart alapított, akikkel vasárnaponként táncmulatságokat, bálokat szervezett. Zeneszeretete tulajdonképpen végigkísérte egész pályafutását, főképp hegedült, és ha csak tehette zongorázott is. Politikusként - ha a hangulat és a társaság úgy kívánta - szívesen játszott rendezvényeken, társas összejöveteleken. Memoárja még számos érdekes történetet tartalmaz. Elmeséli, hogyan „zárták karanténba” Palkó Sándor megyei tanácselnökkel karöltve Orsi Ferencet a siklósi várban, hogy határidőre elkészüljön a Tenkes kapitánya című művével. Teljesítették Örsi két kívánságát: „Olajmécses égjen az asztalon, és ne fogyjon ki a kancsóból a villányi bor”109 Később a Tenkes kapitánya televíziós filmsorozat - Zenthe Ferenc főszereplésével - országos siker lett, amely hasznára vált a siklósi vár idegenforgalmának is. De ugyanígy megemlíthető az a történet is, amikor Mihail Solohov, a Nobel-díjas szovjet-orosz író látogatott Baranyába, és akivel Rapai közösen tett kirándulást Bolyban. Hosszú memoárja arra is alkalmas, hogy megismerjük belül Rapai Gyulát, 108 LÉPCSŐFOKOK, 200. 109 LÉPCSŐFOKOK, 195. 422 Kult László
