Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon r endszeresen kapták a Titkárságtól és a Politikai Bizottságtól. Rapait a VII. Pártkongresszus egyúttal megválasztotta az MSZMP Központi Bizottsága póttagjává.71 Mint vezető, szerette a szervezettséget és a tervszerű munkát. Ekkor az egyik központi kérdés a mezőgazdaság további átszervezése maradt. Rapai szerint az 1956 előtti „parasztpolitika” rosszul volt kidolgozva, „[...] és nem szolgálta sem a parasztság, sem az ország érdekeit. ” Véleményében a kötelező terménybeszolgáltatásról szóló törvényeket is élesen kritizálja, és üdvözölte azok eltörlését. A korábbi gyakorlatra vonatkozóan elismeri azt is, hogy a szövetkezetek szervezése is csak erőszakos módszerekkel ment. Szerinte vissza kell térni a lenini szövetkezeti elvekhez, betartva az önkéntességet és a fokozatosságot.72 Az új helyzetben továbbra is agitátorokat küldtek ki az egyes falvakba, községekbe, de kizárólag olyanokat, akik mindennemű erőszakot elvetettek. Az új módszer másik része abban rejlett, hogy a kiküldött agitátorok nem egy, esetleg egy-két napra mentek, hanem szabályosan beköltöztek a helyi tanácsházára, és próbáltak a faluval „együtt élve” agitálni, rábeszélni a parasztokat a csatlakozásra. „A kulcs a türelmes, felvilágosító munka” - ahogy Rapai fogalmaz, akinek a módszer nagyon megtetszett, és megkérte a sajtót és a rádiót, hogy már az „új szellemben” tájékoztassák olvasóikat, hallgatóikat.73 Végső soron a magyarországi mezőgazdaság teljes kollektivizálásához elegendő volt korszakunk 3-4 éve (megvalósításához korábban 15 évet jósoltak), és 1962-re szinte az egész parasztság szövetkezeti taggá vált.74 A propagandamunka ellenőrzése miatt Rapai ekkor gyakran utazott vidékre, az ország különböző részeibe. Egy másik központi kérdés az oktatási, elméleti anyagok újraértékelése volt. Az 1956 előtti idők elvi-politikai meghatározásaiból ki kellett szűrni a dogmatikusokat, a politikailag károsakat (elsősorban a sztálinistákat). Határozat született arról is, hogy az egyetemek és főiskolák befogadóképességét ki kell szélesíteni. Korábban sokan azért szorultak ki az egyetemekről, mert szüleik nem voltak a párt tagjai. Továbbá az osztály feladatához tartozott a külföldről, főképp a Nyugatról érkező társadalomellenesnek ítélt, felforgatónak vélt áramlatok szűrése. 1962 februárjában Rapai Gyula számára egy időre befejeződött a funkció- váltások gyors sorozata. Pályafutásában ezután egy hosszú, nyugodt időszak következett. Megtudta, hogy a párt Baranya Megyei Bizottságának első titkár71 http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5 646&catid=85:r&Itemid=67&lang=hu (2014. 02. 26.) História digitális adatbázis, Történelmi Tár. 72 LÉPCSŐFOKOK, 127-131. 73 LÉPCSŐFOKOK, 133. 74 Mindez a gyakorlatban nem kizárólag „türelmes, felvilágosító munkával” történt. Lásd: Ö. KOVÁCS 2012, 321-324. 414 Kult László
