Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon m egjelenésével a rendszer stabilizálódása tovább erősödött. Majd 1957 júniusában az MSZMP országos értekezlete határozatban mondta ki, hogy a jövőben az egyik központi kérdés a mezőgazdaság szocialista átalakítása lesz.63 A korábbi kudarcok miatt most éles viták alakultak ki, ezért megyei mezőgazdasági pártaktíva-ülést szerveztek, amelyre meghívták Dögéi Imre földművelésügyi minisztert is.64 Dögéi előadásában határozottan leszögezte, hogy „[...] a parasztságot csak az adók emelésével, a mezőgazdasági gépek és szerek árainak emelésével, a felvásárlási árak alacsony szinten tartásával lehet a szövetkezeti útra terelni. [...] Ha mi ellenkező' mezőgazdasági politikát folytatunk, akkor a parasztok megfognak gazdagodni, és a szövetkezetektől eltávolodnak. ” Rapai szerint azonban ez a logikai megoldás nem vezethetett volna eredményre, így vitába szállt vele: „Most a parasztság bizalmát megnyerő politikára van szükség, s ezt csak úgy tudjuk elérni, ha támogatást nyújtunk a termelés fokozásához, és nem félünk attól, hogy a parasztság jobban él” - írja emlékirataiban.65 Az év folyamán a legfontosabb kérdés a mezőgazdaság kollektivizálása maradt.66 A nagy hagyományok miatt különösen a szőlőgazdaságok álltak a viták középpontjában, a tulajdonosok nem szívesen adták állami tulajdonba. Munkája során ekkor számos egyéb - de nem kevésbé fontos - dologgal is foglalkozott. Ilyen volt például a megyei szakszervezeti mozgalom, a KISZ és a Hazafias Népfront munkájának és működésének ellenőrzése, valamint a különböző állami ünnepségek előkészítése. Továbbá számos esetben foglalkoztak a párt ifjúságpolitikájával, illetve az oktatásüggyel. Memoárjában Rapai részletesen beszámol a rendszer 1956 utáni restaurálásáról, a pártszervek és a tanácsok újjászervezéséről, ám nem tesz említést a megtorlásokról, amelyek Tolna megyében Radnai József főügyész irányításával indultak meg 1957 februárjában, márciusában. Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvételért Tolna megyében legalább 263 főt állítottak bíróság elé. A kutatások szerint ezek közül egy embert ítéltek halálra, és 206 főt pedig különböző mértékű börtönbüntetésre. Továbbá közbiztonsági őrizetbe helyeztek, vagyis internáltak 69 résztvevőt, és rendőri felügyelet alá 63 Ö. KOVÁCS 2012, 180-184. 64 MNL TML XXXV. 1. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága. Pártaktíva értekezletek, 1957. július 24. 1. n. p. Tájékoztató az MSZMP agrárpolitikájával kapcsolatos vitás kérdésekről, és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről. 65 LÉPCSŐFOKOK, 110-111. 66 MNL TML XXXV. 1. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága. VB jkv. 1957. június 7. 1. n. p. A termelőszövetkezetek helyzete, problémái; 1957. augusztus 2. 3. n. p. A KB tsz-ekkel kapcsolatos állásfoglalásának ismertetése; 1957. augusztus 8. 1. n. p. Beszámoló a tsz-ek helyzetéről; 1957. november 1. 1. n. p. és 1957. november 28. 2/a. n. p. Munkatervek a tsz-ek fejlesztésére és gazdasági megerősítésükre. 412 Kult László
