Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
ért. A nyelvtant ugyan bevágták, de az orosz nyelv beszédét szinte egyáltalán nem gyakorolták, így kezdetben számára igen nehéz volt a kinti beilleszkedés, hiszen a nyelv kiejtését nem ismerte.35 A nyelvtanulást természetesen Moszkvában is folytatta, például ottani magyar szobatársával megpróbáltak kizárólag orosz nyelven beszélni. Moszkvai tartózkodása alatt távol volt családjától, ezt igen nehezen viselte. Egy 5 tagú magyar csoporttal utazott ki, akiket korábban a párt gondosan kiválasztott.36 Emlékirataiban felteszi magának a kérdést, vajon őt miért választották be a csoportba? Véleménye szerint a válasz összefüggésben van azzal, hogy Magyarországon az 1950-es évek elején kísérleteztek a gyapot és az ún. „gumipitypang” (kaucsukot tartalmazó fészkes virágzatú növény) termesztésével. 1951-ben azMDP Központi Vezetősége országos tanácskozásra hívta meg a megyék képviselőit, hogy megvitassák a gyapot és a gumipitypang hazai termesztésének tapasztalatait és elterjesztésük módját. Rapai is ki volt jelölve a budapesti tanácskozás résztvevőjének, amelyre alaposan felkészült. Ekkor Tolna megyében Fácánkerten foglalkoztak gyapottermesztéssel, illetve Ireg- szemcsén hoztak létre kutatóintézetet a gumipitypang hazai meghonosítására. Utóbbi az ország nyersgumi-szükségleteit elégítette volna ki. Rapai mindkét helyszínen személyesen is járt, számításokat végzett, és nagyüzemi termelésben gondolkodott. A tanácskozáson ott volt Gerő Ernő és Farkas Mihály is, ahol Rapai Gyulát is felszólították, hogy számoljon be a két növény termesztésének Tolna megyei tapasztalatairól. Gerő több alkalommal is feszegette a kérdést, amelyre Rapai szakszerű válaszokat tudott adni. Például, hogy holdanként mennyi növényt lehetne termeszteni? És ezekből mennyi gyapotot, illetve gumit lehetne előállítani? Tulajdonképpen a szakszerű válaszok kapcsán figyeltek fel rá. A tanácskozás után hallotta, hogy Kovács István, a Központ Vezetőség titkára odalépett Király Lászlóhoz, a Tolna Megyei Pártbizottság első titkárához, és megkérdezte tőle, hogy „[...] mi lenne, ha a fiatalembert - és ekkor Rapaira mutatott - elküldenénk tanulnií”’37 Ezt követően néhány hét múlva Rapai meg is kapta a határozatot, amely szerint szeptemberben meg kell kezdenie tanulmányait a moszkvai pártfőiskolán. Rapai a három éves moszkvai tanulás időszakát karrierje során nagy előre35 LÉPCSŐFOKOK, 77-78. 36 LÉPCSŐFOKOK, 78. Rapai Gyula mellett Nagy Mária, Kárász Lajos, Kovacsik János és Tasnádi Emil utazott a pártfőiskolára. Rapai volt egyedüli vidéki, a többiek Budapestről származtak. 37 LÉPCSŐFOKOK, 80. Memoárjában Rapai elismeri, hogy később mind a gyapotot, mind a gumipitypangot tönkretették a korai fagyok, így elképzelése nem valósult meg, és idővel mindkét növény hazai termesztését megszüntették. Egy „jó káder” karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása 405 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
