Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon M unka a Tolna Megyei Pártbizottságon, 1949-1952 Rapai Gyula tehát 1949-ben került Szekszárdra, az MDP Tolna Megyei Bizottságához, ahol kezdetben szakszervezeti felelős. Innen pár hét után a Szövetkezeti Osztályhoz került, ahol ekkor alapvetően a falusi földműves szövetkezetek ügyeivel foglalkoztak, és az egyes körzeti termelőszövetkezeti csoportok számára készítettek alapszabályokat.22 Hamarosan - még 1949 tavaszán - Rapait előléptetik, és kinevezik a Mezőgazdasági Osztály vezetőjévé. Feladata volt a mezőgazdasági termelés támogatása, ellenőrzése; a tszcs-kből beérkező jelentések összegzése; illetve a mezőgazdasági gépek és eszközök beszerzésével kapcsolatos tennivalók ellátása.23 1949 végétől ismét új helyen találja magát, de ezúttal egy hosszabb ideig tartó megbízatással, az Agitációs és Propaganda Osztály élén. Fél év leforgása alatt ez volt a negyedik munkakör ahová került, ezt a pozícióját viszont 1952-ig tölti be. Ekkor 5-6 munkatárs dolgozott itt, Rapai a maga 26 évével még így is a legidősebb volt. A megyei pártbizottság első titkára ekkor Sipos István volt, akit később Király László váltott. Rapai munkája főképp a beszédvázlatok, a röplapok és a különböző agitációs brosúrák elkészítéséből állt.24 Időközben - 1950 folyamán - Budapesten elvégezte az öthónapos „Karolina-úti” pártiskolát. Magánélete is sorsfordulóhoz érkezett, amikor az 1949. augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó alkalmából a Nagydorogon szervezett gyűlésen megismerte leendő feleségét, Gáti Piroskát. Rapai itt előadóként szerepelt. Emlékirataiban megemlíti, hogy egy furcsa randevú ellenére - vagy talán éppen annak köszönhetően - kapcsolatuk jól alakult, így október 30-án már össze is házasodtak.25 Feleségével ezután albérletben laktak Szekszárdon. Piroska Pestszenterzsébeten született, és kilenc tagú családjából egyedül élte túl a Ho- lokausztot.26 Aktívan részt vett a mozgalmi életben, később újságíróként, tudósítóként dolgozott. Első gyermekük, Márta, 1950. október 17-én született meg. 22 MNL TML XXXV. 18. MDP Tolna Megyei Bizottsága. VB jkv. 1949. március 28. 1. napirendi pont (n. p.) Tájékoztató a párt agrár- és szövetkezeti politikájáról. Korábban a tszcs-k számára egy központilag elkészített minta-alapszabályt kaptak mankónak. 23 MNL TML XXXV. 18. MDP Tolna Megyei Bizottsága. VB jkv. 1949. június 9. 1. n. p. Az aratásra, cséplésre való felkészülés; 1949. július 16. 2. n. p. Megyénk mező- gazdasága és a szövetkezeti mozgalom. 24 MNL TML XXXV. 18. MDP Tolna Megyei Bizottsága. VB jkv. 1950. január 13. 2. n. p. A megyei bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának munkája; 1950. december 13. 3. n. p. Az agitációs munka javítása. 25 LÉPCSŐFOKOK, 57-60. 26 LÉPCSŐFOKOK, 61. 1944-ben az egész családot - a nagyszülőket, Gáti Piroska szüleit, és két testvérét - elhurcolták a monori téglagyárba, majd onnan Auschwitzba. 402 Kult László
