Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
R apai Gyula karrierje elsősorban annak volt köszönhető, hogy megbízható . „pártkatona” volt, aki minden utasításnak megpróbált maximálisan eleget tenni. Ahogy memoárjában fogalmaz: „A felülről jött utasítások végrehajtóivá neveltek bennünketPolitikai pályafutása szemléletesen megmutatja, hogy a második világháborút követő korszakban miként lehetett egy falusi parasztlegényből idővel Magyarország moszkvai nagykövete. Huszonegy évesen, 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, majd szorgalmas munkájával karrierje folyamatosan felfelé ívelt. Rövid idő alatt megjárta a pártapparátus szinte minden lépcsőfokát. Kezdetben csak „mindenes” az MKP Tamási Járási Titkárságán, de csakhamar körzeti-, majd járási párttitkár Tolna megyében. 1949-től az MDP Tolna Megyei Bizottságán dolgozott, ahol az Agitációs és Propaganda Osztály vezetését bízták rá. Innen Moszkvába került, ahol 1952-1955 között elvégezte az SZKP hároméves pártfőiskoláját. Pályafutása ezután Budapesten folytatódott a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályán, majd 1956-1958 között az MSZMP Tolna megyei pártbizottságának az első titkára Szekszárdon. Egy újabb fővárosi időszakot követően, 1962-1969 között Rapai Gyula élete Pécshez kötődött, ahol közel nyolc éven keresztül vezette a megye pártbizottságát. Ezután diplomáciai szolgálattal bízták meg, 1970-1976 között Magyarország moszkvai nagykövete. Ám karrierje itt megtört, mert az új gazdasági mechanizmus törekvéseivel nem tudott azonosulni. Hazaérkezése után a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság alelnöke. Pályafutása során 1963-1971 között országgyűlési képviselő, illetve 1959-től az MSZMP Központi Bizottsága póttagja, majd 1962-1980 között rendes tagja. Lépcsőfokok című memoárját 1982-1985 között írta, amely a pártapparátusban való előmenetelét mutatja be 1945 és 1970 között.1 2 A több mint kétszáz oldal hosszúságú memoáron keresztül bepillanthatunk az érintett 25 esztendő országos történéseibe is. Szinte hihetetlen, hogy mennyi minden (jó és rossz) esemény, változás történt ebben a negyedszázadban. Rapai Gyula visszaemlékezéseit ezután már nem folytatta, 1990. december 12-én hunyt el Budapesten. Memoárjának komoly forrásértéke van a tárgyalt korszakról (és a szocialista korszak politikai életéről), amelyet természetesen forráskritikával kell kezelni. A Lépcsőfokok másodgenerációs és másodvonalbeli emlékirat az országkormányzó kommunista politika felől nézve. Ám abba a „vidéki 1 MNL BaML (Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára) XIV. 75. Rapai Gyula politikus irathagyatéka. Lépcsőfokok (visszaemlékezések) 1945-1970 (továbbiakban: LÉPCSŐFOKOK), 59. 2 Emlékiratait 1985-ben postán küldte meg Takács Gyulának, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettesének, aki ezután a Baranya Megyei Levéltárnak ajándékozta. Takács Gyulával készített interjú, 2014. február 11. Egy „jó káder” karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása 397 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
