Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években

Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon s zigorú felfogás szerint tehát katolikus papok egymással szembenálló pártok­ban nem küzdhetnek, mert ez akadályozhatja a hívek szemében a megfelelő papi személy látszatának kialakulását. A Rerum Novarumban megfogalma­zottak szerint az egyház sok hasznos egyéb intézménnyel is javítja a szegé­nyek helyzetét. Ezért a katolikus többségű államban a nemzeti kormánynak mindenkor hű szövetségesét kell látnia a magukat nevükben is katolikusnak, vagy kereszténynek nevező pártokban és szervezetekben. Krisztics szerint jó, hogy elfogadjuk és hiszünk az említett pápai enciklika azon megállapításában is, hogy „ha az emberi társadalmon segíteni lehet, akkor egyedül a keresztény élet és a keresztény intézmények felújítása segíthet ”.39 A politikatudomány jövője Krisztics szerint és az 1945 utáni újrakezdés Meglehetősen aktuális a volt pécsi professzor, Krisztics Sándor meglátása a politika jövőjét illetően is. A századforduló szerinte gyors menetben változást változásra halmoz az államok életében. Kipróbált rendszerek dőlnek össze, s ebből a politika tudományának értéktelenségére következtetnek. (Ma ezt inkompetenciának, illetve demokrácia deficitnek is nevezik). A következménye mindennek a sok támadás a parlamentarizmus ellen. A hivatásos politikusok száma folyton növekszik, és ezzel mértani arányban fogy az állami élet iránt érdeklődést veszítők száma.40 Kétségtelen, hogy a politika tudományának az új irányzatok felé kell for­dulnia, hogy azoknak értelmét megállapítsa, értékük szerint csoportosítsa. Minthogy a megdőlő régi rendszerek helyére új berendezkedés kell, a politika tudománya szükségképpen újraéled. Az új korszakban a politika tudományá­nak ki kell fejlődnie. A kormányzás modern rendszerei rendkívüli mértékben számítanak az egyén képességeire. Többé nem a félelem, a vallásos meghajlás kihasználására való ügyesség az alapja a kormányzásnak, hanem az egyéni képességekre való építés. A közoktatás fejlődésével kapcsolatban a műveltség olyan foka követke­zett be, mellyel a kormányoknak számolni kell. A politikai művelés kora, akár a hazafiasságra való nevelés formájában, elkövetkezett.41 Az 1930-as évektől kezdett Magyarországon kibontakozni a katolikus értelmiségiek egy csoportja által képviselve német- és Horthy rendszer elle­nes éllel a modern kereszténydemokrácia alternatívája. Az 1943-ban Győrött 39 Uo., 304. 40 KRISZTICS 1931, 55. 41 Uo., 57. 372 Cseresnyés Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents