Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
pénzből történetek, amit testvérével, illetve annak leszármazottjával együtt szerzett. A Nádosy utódok közül Elek még csak-csak nevezhető gazdaságilag sikeresnek, ám sem Imre (a későbbi országos főkapitány és a frankhamisítási perben elítélt politikus), sem István ágán III. és IV. István nem hagyott mély gazdasági nyomot a térség életében. A família egyes tagjai a későbbiekben próbálkoztak különböző bérletekkel, állatkereskedelemmel, kisebb földbirtokokon való gazdálkodással, de ezek általában nem jártak sikerrel. A szétdara- bolódó Nádosy-birtokokból az 1930-as években már több darabot el is kellett adni.111 Mindenestre tény, hogy a helesfai és görösgali birtokok egy kis része, valamint a Tótkeresztúr melletti Elekmajor a második világháború végéig a család leszármazottainak kezén maradt. A családok összetartozásának és bomlásának általánosítható vonásai Az öt eset bemutatása után érdemes feltenni a kérdést: vannak-e olyan közös vonások köztük, amelyek a famíliák összetartozására vagy esetleg bomlására vonatkozóan akár általánosításra is alkalmat adhatnak? Az első megjegyzésünk a birtok megszerzésére, azok megőrzésére, gyarapítására, s e magatartás generációkon keresztüli áthúzódására utal. A földszerzés vágyát sok minden motiválta. Az agrártérségekben a föld, mint vagyontárgy igen nagy jelentőséggel bírt. Földet birtokolni messze több volt a köz- gondolkodásban, mint „csak” vagyonnal vagy jövedelemforrással rendelkezni. A föld a társadalmi felemelkedés lehetőségét is adta; a birtok megléte esetén magasabb társadalmi körök kapui nyílhattak meg, s még a társadalmi elitbe is be lehetett jutni a birtokok révén, ami aztán újabb földeket eredményezhetett. Somssich Pongrácz esetét idézzük vissza, aki gyors gazdagodása és erősödő politikai befolyása mellé grófi címet is szerzett; de említhetjük Czindery Ró- kust (László apját), akinek esetében II. József személyes barátságát is sikerült elnyerni. Ennek egy jele volt, amikor a császár 1777-ben Pécsett Czindery Fő téri házában szállt meg.112 113 Hozzátehetjük, hogy a föld utáni vágy nemcsak a jómódú középbirtokosokat jellemezte, hanem a társadalom szinte mindegyik rétegében megfigyelhető volt. Nem véletlenül adta Somssich Miklós végrendeletében utódainak azt a tanácsot, hogy „[...] soha egy hold földeteket se adjátok el, hanem ha lehet, szerezzetek, mert a földnek hetse üdővel sokszorosra nőni fog”}u A föld a biztonságot, a 111 Lásd például: Új Katedra, 2010. május-június 32. 112 VÖRÖS 1963, 160-161. 113 A végrendeletet idézi: VÉSSEY 1944,38. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-ig. században 33 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
