Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Bene Krisztián: Egy "francia család" Pécsett: Birkás Géza és a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Francia Intézete

Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon

p

iarista főgimnáziumban tanult, majd a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán folytatott tanulmányokat, ahol előbb magyar-francia szakos tanári oklevelet, majd bölcsészettudományi doktori oklevelet szerzett. 1900-ban a grenoble-i, 1901-ben pedig a genfi egyetem nyári tanfolyamát is elvégezte,2 tanári diplomája megszerzése után pedig két féléven keresztül Párizsban a Sorbonne-on és a College de France-ban Ferndianand Brúnót nyelvészeti, valamint Gustave Lanson, Emilé Faguet és Joseph Dédier irodalomtörténeti előadásait hallgatta.3 Itteni tanulmányainak befejezése után hosszabb tanulmányutat tett, mely felölelte Franciaország, Anglia, Belgium, Svájc és Ausztria nagy részét.4

Tanári pályafutását 1902-ben a budapesti X. kerületi községi felsőkereskedelmi iskolában kezdte, ahonnan 1904 szeptemberében a VIII. kerületi Hornyánszki utcában található főreáliskolába került.5 1919 októberétől 1923- ig a budapesti tankerület francia nyelvi szakfelügyelőjeként tevékenykedett, valamint tagja volt a budapesti tanárvizsgáló bizottságnak is. Mint a francia nyelv elismert szakértőjét, felkérték a trianoni békeszerződés megkötésére készülő magyar bizottság anyagainak franciára fordítására is,6 7 amely tevékenységéért a Honvédelmi Minisztérium 1923 novemberében hivatalosan is köszönetét fejezte ki.' Az 1920/21-es tanévben a budapesti közgazdaságtudományi karon francia nyelvet tanított.8

Tudományos publikációs tevékenységét az 1900-as évek elején, tehát még egyetemi tanulmányai befejezése előtt kezdte meg. Számos irodalomtörténeti- és elméleti tárgyú írása jelent meg a katolikus szellemiségű Magyar Szemlében frankofon és magyar szerzők kapcsán.9 Doktori dolgozatát 1901-ben készítette el Rousseau természetérzése címmel,10 amelyet igen aktív írásos tevékenység követett. A magyar-francia művelődéstörténettel foglalkozó írásai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg, melyek között érdemes megemlíteni a magyar és idegennyelvű mondák közti kapcsolatokat, melyeknek számos tanulmányt szentelt, illetve 1913-ban megjelent első nagyobb szabású művét, mely Montague pedagógiai tanulmányai címmel látott napvilágot. Ebben a kötetben a fordítási munkálatok, a bevezető és a jegyzetek megírása is Birkás

2 HORTOBÁGYI 1940, 110.

3 VARGHA 1999, 2.

4 GYIMESI 1994, 31.

5 MARKÓ 2001, 740.

6 SZABÓ 1940, 75.

7 KOVÁCS 2012, 42.

8 BENKE 1998, 37.

9 RAVASZ 1983, 1143., 1145.

10 A 38 oldalas munka eredetileg a Magyar Egyetemi Szemle hasábjain (1901. II. évf. 9-10., 11-12. szám) látott napvilágot, később pedig különnyomatként került kiadásra.

338

Bene Krisztián