Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Zóka Péter: Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924)
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon v onták maguk után. Javaslatára a rendes egyetemi tanácsüléseket minden hónap negyedik hetének szerdáján tartották. Részletes programot dolgozott ki az egyetem ünnepi tanévnyitójára vonatkozólag is, melyre 1923. október 24-én került sor. Az ünnepség délelőtt 10 órakor ünnepi tanévnyitó szentmisével vette kezdetét, melyet ünnepi közgyűlés követett a Pécsi Dalárda közreműködésével. A leköszönő rektor, Kérészy Zoltán üdvözlőbeszéde és beszámolója után gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszbeszédében átadta a tanácsnak az egyetem épületeit azzal az ígérettel, hogy ő pécsi egyetemet a „magyar Heidelberggé” kívánja tenni. Ezt követően hangzott el Halasy-Nagy „Egyetem és idealizmus” című székfoglalója, melyben rávilágított és egyben hitet tett az egyetem eszméjének az idealizmus világnézetében való gyökerezése mellett, felvázolva az egyetem fogalmának történeti fejlődését egészen a mintának tekintendő újkori német egyetemig. Hangot adott azonban abbéli aggodalmának és kívánságának is, hogy az új pécsi egyetemnek Nagy Lajos király középkori egyeteménél jobb sors jusson osztályrészül.16 Ennek elkerülése érdekében rektorként Halasy-Nagy minden lehetséges lépést megtett. Erőteljes lobbitevékenységének, személyes közbenjárásának köszönhetően az 1923/1924-es tanév során mintegy összesen 330 millió korona adomány folyt be az egyetem kasszájába a legkülönbözőbb intézetek, a könyvtár, valamint a menza számára. Ez az összeg még a korona erőteljes inflációjára való tekintettel is figyelemre méltó, és nem tartalmazza a helyi cégektől és magánemberektől kapott természetbeni és nehezen összegszerűsíthető adományokat. Sajnos azonban ezek a források elégtelennek bizonyultak az egyetem kiegyensúlyozott anyagi működéséhez. Az egyetemi tanács 1924 márciusi ülésén17 Halasy-Nagy súlyos anyagi gondokról volt kénytelen beszámolni. Az egyetem gazdasági hivatalának jelentése szerint ugyanis az egyetem adósság- állománya már 1923 decemberében meghaladta a 300 millió koronát, mely tartozások legnagyobb részét természetesen az egyetemi klinikák termelték. A szülészeti- és a szemészeti klinikán súlyos élelmezési gondok léptek fel, már a küldeményeket sem lehetett átvenni. Óriási összegre rúgtak a Budapesten és Pécsett működő intézetek közműtartozásai is, az evangélikus hittudományi karon az oktatói bérek kifizetése is kétségessé vált. Március végén még nem lehetett tudni, hogy április 1-jén mekkora fenntartási javadalom fog majd az egyetem rendelkezésére állni, mindenesetre komoly működési zavarokkal lehetett számolni. A helyzetet Halasy-Nagy javaslatára egy, a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel személyesen tárgyaló háromfős delegáció (Halasy-Nagyjózsef, Pe16 HALASY-NAGY 1923, 208-215. 17 PTE EL VIII. 101. a. 1923/1924. 1924. március 26. 324 Zóka Péter
