Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
Calcutta, Párizs stb. kiállításain érmeket nyertek (egyébként „HELYESFA” bélyeges palackokban hozták forgalomba).92 Az Esterházy-bérlet lejártakor (1891) a nagybérlő már 60 éves volt. Érdekes vonása a korabeli üzleti filozófiának, hogy a nagybérlő ekkor már a nyugalmat és a biztos, békés öregkori megélhetés lehetőségét kereste. Rövid időre Budapestre költözött,93 de aztán az Esterházy hercegtől földet vásárolt Heles- fán, majd pedig 1892-ben a Biedermannoktól a Helesfától nem messze lévő Almáskeresztúron (korabeli Tótkeresztúron), illetve a már Somogyba eső, Szigetvár melletti Görösgalpusztán.94 Együttesen, a 19. század végén így már 4230 kát. holdja volt, amely jóval meghaladta a környék középbirtokosainak földállományát.95 Helesfán 28 kát. holdas szőlészetet és borászatot alakított ki. A helesfai gazdaság alapvetően erdészettel foglalkozott, ahol adataink szerint korszerű forda-rendszerű művelést folytatva, összesen 1265 holdon gazdálkodott.96 Mutatja a minőséget a különleges növényzetű, mintegy 20 hektáros kastélypark is. Nádosy munkásságában sok esetben látszik a természet szeretete, a természeti értékek megóvása, s ennek számos példája még ma is látható.97 A földbirtokos az Országos Erdészeti Egyesület alapító tagja volt.98 Az adottságokat kihasználva 1895-ben a Szigetvár melletti Görösgalon a 2 813 kát. holdas majorságban 30 cselédet foglalkoztattak, ugyanakkor 190 szarvasmarha, 57 ló és 343 sertés tartása utal a gazdaság méretére.99 Volt egy ménese is. Gazdálkodása mellett Nádosy kisebb szakmai cikkeket is publikált hazai folyóiratokba. Gondolva az öröklés és a birtokátadás kérdésére, helesfai birtokán egy másik kastélyt is épített.100 Adataink szerint 1901 után a gazdálkodástól visszavonult, 92 Katalógus 1885. 93 Pécsi Figyelő, 1891. május 16. 94 A birtokvásárlásokra: Pécs Lexikon, 2010,2. kötet, 11. (A szócikket Kaposi Zoltán írta.) Görösgal a vásárláskor Kistamási, később Nemeske falu közigazgatási határához tartozott. 95 Gazdacímtár 1895, 73. és 109. 96 A méretekre: Gazdacímtár 1895, 73. 97 Gyűrűfű község mellett található az Isten kútja. A forrás mellett emlékkő áll, amelyet 1862-ben a Nádosyak helyeztek el. A kövön ez olvasható: „Vándor, ha szomjúság ér itt, e rengeteg erdőben, állj meg itt az Isten-kútnál, enyhet találsz itt e kemény bükkfa tövében. Vedd az ivókát kezedbe, éltesd szegény magyar hazát. A bor hevít, a víz éltet, de a bornak ára vagyon, vizet a természet ingyen ád. 1862.” Lásd: http:// baranyatermeszetbarat.hu/index.php/lexikon/58-del-zselic-lexikona 98 Erdészeti Lapok, 1913. március. 99 Gazdacímtár, 1895, 109. 100 Az ún. Nádosy-telep kastélyait jelenleg szociális otthonként hasznosítják. Áll még a görösgali kúria is. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 31 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
