Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bősz Attila: A „Mecsek Garage ”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon ü gyi miniszter 1930-ban kelt rendelete alapján az automobil javítása a géplakatos, illetve a műszerésziparos munkakörébe tartozott.54 1931-ben önállósult az autószerelő' szakma, de aki rendelkezett lakatos vagy műszerész iparengedéllyel, az külön engedély nélkül is folytathatta az autójavító szakmát.55 Varga Béla is csak 1944-ben szerezte meg autószerelő iparengedélyét, bár már 1926- tól, 16 évesen tanoncként bekapcsolódott a munkába. Mint motorszerelő és lakatos főleg műhelymunkát végzett.56 (13. kép) Fokozatosan előtérbe kerültek a szolgáltatások, a karosszériaépítés azonban fontos profil maradt a cég életében, a gyártási folyamatban pedig egyre több fémmel kellett dolgozni. Azelőtt a karosszéria sérüléseit egy jó bognár helyre tudta hozni, de fából már egyre ritkábban készült autóelem a gazdasági világválság után. Az 1930-as évektől lassan elvárás lett az acélkarosszéria a fával szemben, a két első pécsi Renault-buszt is ekkor acélvázasította a Vargacég.57 Az autók, buszok acélváza viszont más fényezési eljárást kíván, mint a hintó felépítmény vagy a fa autókarosszéria. Megjelent a „dukkó” fényezés- lakkozási eljárás, amihez kompresszor kellett és elektromos áram, festékszóró, nitrolakk, szaktudás, valamint tőke a beruházáshoz.58 A folyamatos megújulási kényszer ekkor is hajtotta az azelőtt kocsigyártó, akkor már főként karosszériaépítő cégeket. A fényezési eljárások elsajátítása és a kapcsolódó fejlesztések nem sikerültek mindenkinek, a gazdasági világválság tönkretett több olyan karosszériaépítő céget is, amelyek a „kocsigyárból-átalakulást” még üggyel- bajjal megoldották. Persze mindenki megszenvedte a válságot, ezekben az években elmaradtak a megrendelések, a munkáslétszámot le kellett csökkenteni. Apró, a szakmához nem szorosan tartozó munkákat is elvállaltak, sőt, még a cserekereskedelem is előfordult a Varga cég életében, terményért adtak el alkatrészeket.59 Feltehető, hogy a túlélésben, illetve továbblépésben nagy szerepe volt a család tőketartalékainak is: Varga Gyulának pécsi ingatlanai után befolyó bérleti díjakból 1934-ben 8980 pengő bevétele volt, nagyságrendileg annyi, mint a cég éves jövedelme. A Kálvária-dűlőben 1202 négyszögöl szántója és 1237 54 A 98.289/1930. (V.26.) K. M. rendelet szerint automobilnak minősült a motorkerékpár is. 55 A 146.835/1931. (XI.20) K. M. rendelet az automobilok javítását és szerelését iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparrá nyilvánítja, és a nehezebben elsajátítható iparok közé sorolja. „A kocsigyártó iparosok automobilokon csak olyan alkatrészek javítási és szerelési munkáit végezhetik, amely alkatrészek javítási és szerelési munkái nem géperejű járműveken is előfordulnak. ” 56 MNL BaML IV. 1422. b. 6185/1950 PVKH. 57 TREBBIN, LEHMANN 2007, 211. 58 SITKÉI 2002, 21. 59 VARGA Cs. 1980. 308 Bősz Attila
