Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bősz Attila: A „Mecsek Garage ”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon v ett a fogatoknak, szállítóeszközöknek a hadsereg számára történő átvételét intéző bizottság munkájában, mint „polgári bizalmi férfi”. Erre a fizetéssel járó hivatalos tisztségre csak elismert, köztiszteletben álló, szakmailag megbízható iparosokat jelöltek ki (a kereskedelmi miniszter kérésére).22 A kocsi gyár világháborús működéséről egyetlen - de nem elhanyagolható - adatot találtam. Nevezetesen a Varga-cég építette meg a közadakozásból Pécs számára vásárolt mentőkocsit. „Végre van mentőkocsink!” - üdvözölte a Pécsi Napló 1915 elején a fontos eseményt, midőn január 3-án délelőtt 11 órakor Nendtvich Andor polgármester és a város vezetése látványos keretek között a Városháza előtti téren átvette a fogatolt járművet.23 24 25 Nagy jelentősége volt a korszerű berendezéssel (pl. a mentőorvos telefonon tudott beszélni a kocsissal, erős fényszórók világították az utat éjszaka) ellátott szállítóeszköznek, ugyanis a pécsi kórházak rengeteg súlyosan sebesült katonát fogadtak be, akik vasúton érkeztek a pályaudvarra, onnan azonban már nem volt megoldott a gyors és szakszerű továbbszállításuk. Ezt a problémát orvosolta a város színeiben pompázó, kékre fényezett, sárga kerekű „gummitalpas” kocsi, mely igazi Varga-gyártmány volt, hiszen a sajtó is kiemeli, hogy a „kocsi, dacára annak, hogy a baleseteknél két fekvő', vagy egy fekvő' és öt ülő'sebesült szállítására van berendezve, rendkívül könnyűjármű, mely a hegyen fekvő' utcákba is felmehet.”1* Varga Gyula a háború és a szerb megszállás gyászos évei után, 1921-ben költözött át családjával és üzemével a Rákóczi út 34. szám alá, ahol cége a megszűnéséig működött (10. kép). „Itt a lakás is nagyobb volt, maga a telephely pedig legalább háromszor akkora, mint a megelőző'. Ezt Radics Lőrinc kádármester örököseitől vásároltad A lakóépület belső átalakítása és udvari toldalék építése tulajdonképpen már 1920-ban lezajlott, de „a Linder-féle forradalmi városi kormányzat” által kiadott engedélyt a városi tanács semmisnek nyilvánította, és saját maga adta ki az új használatbavételi engedélyt 1924-ben (egy kisebb módosítást előírva), de ez már csak formalitás volt. Ehhez a házhoz öt szoba és egy fürdőszoba is tartozott, valamint cselédlakás, hátul az udvarban pedig a műhelyek épültek fel.26 Később a Majláth utca 34. és 36. számú ingatlanok is a délyt a polgármestertől, hogy az éves zsírmennyiséget családja számára biztosítani tudja, cserébe lemondott éves zsír-fejadagjáról. MNL BaML IV. 1406. c. 7386/1916. PVJU. 1915 júliusában kötelezi a rendőrkapitány, hogy sertései számát, melyeket a Kálvária-dűlőben fekvő szőlőjében tart, közegészségügyi okokból szállítsa le 4-re, és körülöttük a legnagyobb tisztaságot tartsa fenn. 22 MNL BaML IV. 1401. b. 470/1915 főisp. 23 Pécsi Napló, 1915. január 5. 24 Pécsi Napló, 1915. január 1. 25 VARGA Cs. 1980. 26 MNL BaML IV. 1406. e. 4040/1924 C. PVGÜ. 298 Bősz Attila
