Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Rozs András: A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században
censust (házadó) fizetett. A belső telek értéke 135 forint 40 krajcárt tett ki. A mester mellett egy szolgálólány dolgozott.74 A pécsi polgárok javait nemcsak belvárosi házingatlanok, hanem a város fölött, a Mecsek hegység lábánál húzódó szőlődombok valamelyik dűlőjén elterülő szőlők is képezték. A Rozingerek szőlőtulajdonainak összességére nincs rálátásunk, csak feltételezhető, hogy közülük többen bírtak szőlőt. Az 1748-as összeírás szerint Rozinger Istvánnak volt Pécsett szőlője.75 A Rozinger tímárcsalád Rozinger Mátyás másodszülött fiának, Rozinger Ferencnek a tímár tanonciskolát kellett elvégeznie. Elképzelhető, hogy Rozinger Mátyás nem volt elégedett a lakatos szakma anyagi kilátásaival, s ezért döntött úgy, hogy másodszülött fiát a 19. század közepén jövedelmezőbbnek vélt tímár mesterségre taníttatja. Ferenc fia tímár mester lett, aki a Rozinger tímár nemzedékek első tagját alkotta, őt követte még három tímár mester leszármazott a 20. század közepéig. A tímár mesterséget folytató Rosingerek már nem tettek szert olyan jövedelemre, nem töltöttek be olyan városi tisztséget, és nem értek el olyan társadalmi helyet, mint a lakatos Rosingerek. Ferenc iparosmesterség váltása nem igazán hozott sikert a család részére. Ennek legdöntőbb oka a céhes ipar 19. századi válsága, hanyatlása volt.76 A pécsi tímár céhbeli mesterek és legények egyre kevésbé állták a versenyt a bőrgyártó manufaktúrákkal. Pécsett a Höfler, az Erreth és a Krautsack családok alapítottak bőrgyártó manufaktúrát, a családok házasságkötések révén is erősítették szövetségüket.77 A Rosinger tímármesterek kimaradtak a manufaktúra-alapításból. Rosinger Ferenc szerepelt a Stirling Antal és Erreth Antal céhmesterek által összeállított 1853. évi baranyai tímárösszeírásban a 9 pécsi tímár mester között, a negyedik legrégebben céhbe lépett (1834. november 13.) mesterként Weber Gábor, Erreth János, Krautsack János, Stirling Antal, Erreth Antal, Krautsack József, Höfler István és Höfler Jakab mellett.78 Rosinger azonban végsőkig kitartott a tímár céh fenntartása mellett. A céhes iparos morál megtartásával ugyan nyilván nagy megbecsülést vívott ki munkatársai és a város céhes iparos polgárai körében, 74 MNL BaML IV. 1003. e., Összeírások. 16, Országos Összeírás (Conscriptio Regnicolaris). 1828. év. Pécs város. 14. Joseph. Rozinger Serar. 75 MNL BaML IV. 1003. e., Összeírások, 5. Háziadó összeírás, 1748. Faber Serarius Stephanus Rosinger 76 EPERJESSY 1978, 253-280.; ERDŐDY 1978, 281-324. 77 VÖRÖS 2002, 1-113. 78 VÖRÖS 2002, 82. A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században 277 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
