Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ernyes Mihály: Egy "renitens" pécsi rendőrfőkapitány: Vaszary Gyula
sem lehet. Ennek következtében sok a beteg és idő előtt munkaképtelenné válnak.” Ez viszont a szolgálatba vezényelhető létszámot, oly minimálisra szállította le, hogy a legszükségesebb rendőri feladat elvégzésére sem jutott erő. Ugyanakkor további négy rendőri állás rendszeresítését javasolta. A közgyűlés elfogadta az előterjesztést, melynek eredményeképpen 44 gyalog és négy lovas rendőrre változott volna a létszám.14 15 A végrehajtás azonban váratott magára, sőt a polgármester augusztus 26-án a testület kitartására, pozitív hozzáállására hivatkozott, a baj - ami a csekély rendőri létszámból fakad - orvoslása helyett. Ugyanis a rendőrség államosítása „rövid idő múlva megtörténik és további hozzájárulást fognak a városnak megállapítani anyagi érdekből tanácsosabb, nem megtenni és bízom abban, hogy rendőrségünk buzgalma az erők számát lehetőleg pótolni fogja ”.15 E várakozás jogosnak tűnt, mivel akkor komoly, országos küzdelem folyt a vidéki rendőrség államosításáért. Azonban az - ellentétben a budapesti rendőrséggel, melynek államosítása 1881-ben megtörtént - nem került végrehajtásra, csak 1919-ben, Pécs-Baranyában a szerb megszállás miatt 1921-ben. 1899 decemberében rendőroktatói állást rendszeresítettek, amelyre kilenc pályázó jelentkezett. A szintén újonnan létesített rendőrírnoki állásra öt pályázó közül választottak.16 A polgármester többször jelezte, hogy a rendőrség megtett minden tőle telhetőt, hiszen, ha Pécs rendőrségét összehasonlítja más hasonló városokéval kitűnik, hogy azokban az ügyforgalom kisebb, a rendőrszemélyzet viszont sokkal nagyobb. Ugyanakkor a felmerült államosítás nem sarkallta a rendőrség fejlesztésére az érintetteket. Az 1900-as évek elején a rendőrfőkapitányi és az időszakos polgármesteri jelentések gyakran minősítették a közbiztonságot javulónak, kielégítőnek, de jónak is. Az eredményeket a rendőri lehetőségek hatékonyabb kihasználásával magyarázták. 1901 tavaszától az éjjeli őrjáratokat, este 11 és reggel 4 óra között vezényelték, aminek eredménye számtalan betörő tolvaj tettenérése, bűncselekmények megelőzése lett. A közbiztonság javulásában szerepet játszottak a gyakran alkalmazott razziák, lesállások is. Volt tehát szakmai alapja is a polgár- mester halogató álláspontjának. Szintén Vaszary javasolta a detektívszolgálat létrehozását, bár az csak 1913-ban realizálódott. Az 1905. év költségvetését tárgyalva - 1904. október 17-én - a tanács jelentését a rendőrfőkapitány terjesztette elő. Ennek lényege pedig az volt, hogy a rendőrségre háramló modern igényekkel, a fokozódó teendőkkel arányban nem álló rendőri legénységi létszámot hússzal szaporítani kell. A tanács szerint a főkapitányt méltányolható okok késztették a javaslat előadására. Ennek 14 MNL BaML IV. 1402. Pv.tb. 118/1902. jkv. 15 MNL BaML IV. 1402. Pv.tb. 220/1902. jkv. 16 MNL BaML IV. 1402. Pv.tb. 237/1899. jkv. Egy „renitens” pécsi rendőrfőkapitány: Vaszary Gyula 249 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
