Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kocsis Éva: Mátyás Flórián, Pécs első akadémikusának könyvtára
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon l óinak rendelkezésére bocsátották. Az egyetem 1929-ben Pécs város polgár- mesteréhez intézett leveléből kiderül, hogy mivel a letétbe helyezett könyvtárak nem gyarapodtak, a városi nyilvános könyvtár felállítása esetén a város részéről csak nagyobb anyagi hozzájárulással lehetett volna pótolni az újabb irodalmakat. Az egyetem anyagi támogatás reményében igényét nyújtotta be a könyvtárak fejlesztésére, amely magában foglalta a könyvek kötésére fordítandó költségeket és az egyéb kezelési kiadásokat, valamint egy, a városi tanács alkalmazásában álló könyvtári tisztviselő, illetve városi könyvtárnok felvételére tett javaslatot. A kérelem szerint a könyvtárnok az Egyetemi Könyvtárban látná el feladatait, munkája során szerzett tapasztalatait pedig a későbbi városi közkönyvtárban kamatoztathatná. Ez az egyetem számára nagy segítséget jelentett volna, hiszen amint azt a következő adatok is mutatják, az átvett könyvtárak kezelése az egyetem számára is kihívásnak bizonyult. A Kelemenféle könyvtár 3 831, a Szikray-féle könyvtár 1 551, a Mátyás Flórián-könyvtár 1 782, míg további múzeumi anyag 250 művet foglalt magába, amely összesen 7 414 művet és 20 000 kötetet jelentett.23 A város végül nem tudta biztosítani az anyagi támogatást, és „ [...] csak többszöri sürgetésre szavazott meg évi 500 P hitelt 1931-től a letétként kezelt városi könyvtári anyag fenntartására ”,24 Fitz József 1930. július 30-i könyvtárigazgatói kinevezését követően számos reformtörekvés indult útjára, amelyek közül az egyik legjelentősebb a könyvek feldolgozásának és katalogizálásának átszervezésére irányult. A betűrendes katalógusok 1930-ban már elavultnak számítottak, és nem lehetett azokat az új katalógusokhoz25 alapul venni. Az Egyetemi Könyvtár saját anyagának újrakatalogizálását négy, a városi és a püspöki könyvanyag címtározását pedig további két év alatt tervezték elvégezni. E javaslatot felterjesztették az Egyetemi Tanácshoz, a tervezet pedig elfogadásra került.26 Fitz Józsefet 1934. június 24-én az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójává nevezték ki, így 1934. augusztus 14-én, négyévnyi működése után megvált az intézménytől. Az igazgatósága alatti időszakból a következőket tudhatjuk meg a könyvek épületen belüli csoportosításáról: „Az emeleti helyiségek végig könyvraktárak. Itt a tagolás a következő: a két folyosón végig s a kertre Schlick-rendszerű raktárteremben van elhelyezve az egyetemi könyvtár törzsanyaga, 23 MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Elnöki ügyosztályának iratai E-5398/1930. (21 ein.1928-29. sz.) 24 NAGY ms., 10., hivatkozik: MNL BaML Pécs város kgy. jkv. 129/1930. (júl. 8.) 25 Dr. Fitzjózsef hétféle katalógust alakított ki a könyvtárban: 1. betűrendes katalógus, 2. betűrendes katalógus az egyetem épületében, 3. tizedes rendszerű szakkatalógus, 4. helyrajzi katalógus, 5. tárgyi címszókatalógus - Magyarországon Fitzjózsef alkalmazta eló'ször 6. tartalék katalógus, 7. a tanárok és a tanszékek között szétosztott, nem egységes katalógus. PÓKNE SZOMOR 1998, 12. 26 FITZ 1934, 16-17. 222 Kocsis Éva
