Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében

Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon

t

érbe.173 A szellemi foglalkozások végzettséghez kötése előtt a gyakorlat figyelembevételével még volt lehetőség a pályaváltoztatásra és szakmai előrelépésre,174 ezt ifj. Szily Antal és János pályája is bizonyítja.

Az új nemzedék számára azonban a társadalmi státusz megőrzéséhez elengedhetetlen volt az iskoláztatás. Magyarországon az értelmiségen belül különösen alacsony volt a mérnökök, közgazdászok és agronómusok aránya.175 Éppen ezért figyelemreméltó, hogy Szily László két fia mérnöki, illetve agrárdiplomát szerzett.

A középbirtokos nemességre jellemző a magas születésszám, amely a magyar örökösödési szokások miatt a 19. század első felére már eleve nagymértékű birtokosztódást eredményezett. A 19. század közepére a középbirtokos nemesi családok egy része jelentősen eladósodott. 1848 után, a polgári átalakulás időszakában (jobbágyfelszabadítás, robot megszűnése, volt földesúri és jobbágyi földek elkülönítése stb. miatt) a nemesi birtokosok birtokállománya jelentősen lecsökkent. A tőkés gazdálkodás nehézségei további birtokvesztéshez vezettek.176 A neves megyei nemes családok birtokvesztése mellett megfigyelhető a birtokkoncentráció is, amit Szily László alispán példája is igazol.

Szily László és János lemondott biztos megyei hivataláról, hogy a birtokkal foglalkozzanak. Ebben a korban ugyanis a szakszerű birtokgazdálkodás és hivatalviselés egyaránt teljes embert kívánt.177

RÖVIDÍTÉSEK

akv.

anyakönyv

alisp.

alispán, alispánjának

biz.

bizalmas

Bvm.

Baranya vármegye

cs. és kir.

császári és királyi

ein.

elnöki

főisp.

főispán, főispánjának

hal.

halotti

ház.

házassági

173 GAÁL 2007, 125.

174 Az elméleti képzettséget a bíróságoknál és az ügyészségeknél a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. te. és a bírói és ügyészi szervezetről szóló 1891. évi XVII. te., a közigazgatási hivatalnokoknál a minősítési törvény, 1883. évi I. te. szabályozta. „Államszolgálat” RÉVAI 1911,1: 397-398. Az 1883. évi I. törvény tette az érettségit a köztisztviselői karba jutás alapfeltételévé.

175 GAÁL 2007, 189-190.

176 GAÁL 2007, 20-24, 45-46, 85-86.

177 GAÁL 2007, 113-114.

210

Nagy Imre Gábor