Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
bérleti díja 1876-tól évi 16 269,11 forintot tett ki. 1881-től bérelt még hozzá Mágocson 29 kát. hold 942 négyszögöl erdei földet, évi 162,71 forint bérért.155 A gödreszentmártoni birtok az 1895. évi gazdacímtár szerint 3 088 kát. holdból állt: 1848 kát. hold szántóból (59,8 %), 20 kát. hold kertből (0,7 %), 220 kát. hold rétből (7,1%), 7 kát. hold szőlőből (0,2%), 372 kát. hold legelőből (12,0%), 505 kát. hold erdőből (16,4%)és 116 kát. hold földadó alá nem eső, műveletlen területből (3,8%). A birtokot 59 gazdasági cseléd művelte meg. A gazdaságban használt eszközök: 2-2 lokomobil, járgány, cséplőszekrény, 3 vetőgép, 5 rosta, 39 eke, 1 trieur, 2 szecskavágó, 11 borona, 8 henger és 30 igás szekér voltak. A birtok állatállománya 250 szarvasmarhából, 77 lóból, 250 sertésből és 610 juhból állt.156 Várady Baranya megye monográfiája szerint a 3 450 kát. holdas uradalom a szentmártoni és szénási (tormási) gazdaságra oszlott, amelyből a szántóföld mintegy 2625, a rét 225, az erdő és erdősített legelő 600 kát. holdat tett ki. A szentmártoni gazdaságban 32 épület állt. Köztük az ország egyik legrégibb, 1858-ban épült gőzmalma, amely napi 120 mázsa őrlőképességgel bírt.157 A gazdasághoz tartoztak a jakabfai, békási és gazosi majorok tíz épülettel. 450 kát. hold bérlet kivételével az uradalmat házilag kezelték. A gazdaság vezetését az 1880-as évek végétől Szily Tamás vette át. A személyzet 3 gazdatisztből, 6 gazdából, 1 erdőőrből és 120 cselédből állt. (Az 1895-ös gazdacímtárhoz képest feltűnő és magyarázatra szorul a cselédek nagy száma.) A szántóföldek közel 60 %-os arányából is következett, hogy a főtermény a búza volt, másodsorban rozsot, árpát, zabot és tengerit termeltek. A cukorrépa és lóhere-mag nagyobb arányú termelése csak pár éves múltra tekintett vissza. A takarmánynövények termelése nagy befolyással volt az állattenyésztés fejlődésére. Az állatállomány 24 igáslovat, 14 paripát, 60 méneslót és csikót, 100 jármos ökröt, 80 tehenet, 160 növendékmarhát és 1200 juhot tett ki. A földművelés és a szállítás tehát döntően állati igaerővel történhetett.158 Az állattenyésztés három ága megyei méretekben is számottevőnek számított. A gödreszentmártoni uradalom tarka gulyája megyeszerte ismert volt, Várady Baranya megye monográfiája a gulya fényképét is közölte.159 A gödreszentmártoni ménes a híresebb megyei ménesek közé tartozott.160 Baranyában juhokat nagyrészt az uradalmak tenyésztették és továbbra is a 155 MNL BaML Pécsváradi közalapítványi levéltára, kerületi erdészet ir. H Bérletek kimutatása 1876-1886. 156 GAZDACÍMTÁR 1895, 68-69. 157 A gőzmalom fénykorában 34 munkást foglalkoztatott. VÁRADY 1896,1: 629, 632. 158 VARADY 1896,1: 538-539. 159 VÁRADY 1896,1: 539. 160 VÁRADY 1896,1: 548. A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében 207 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
