Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon G áspár Nepomuk Ignác (1766. szept. 12.- 1813), Antal (1770-Pécs, 1838. júl. 24.),20 Julianna (1772-1787) és Alojzia (1775-1834). Az öt felnőtt kort megért fiú közül a legfényesebb karriert a legidősebb fiú, Szily József csinálta. 1784-ben Pest vármegye alispánjává választották és a megye országgyűlési követe lett. Az 1790-91-es országgyűlésen a nemesi ellenzék vezérének számított. Sándor Lipót nádorsága alatt az alnádori (vicepalatinusi) tisztséget töltötte be. Később a hétszemélyes tábla bírája (hétszemélynök, szep- temvir) volt. 1803-ban királyi tanácsossá, majd udvari tanácsossá nevezték ki. Szily József 1770 szeptemberében vette feleségül hügyei Farkas Terézt (-1779). 1775-ben Farkas Antal a Pest megyei Bián és Torbágyon lévő birtokát eladta Szily Józsefnek, ettől kezdve lettek a Szilyek a birtok és a kastély tulajdonosai. Szily József a kastélyt kibővítette. 1842-ben a birtok özv. Fáy Barnabásné született Szily Karolina kezére került.21 1852-ben a birtokot Sándor Móric gróf, az „ördöglovas” vásárolta meg.22 József ága azonban fiúágon dédunokáiban kihalt.23 Szily Ferenc 1809-ben kapott Baranya vármegyében táblabírói címet.24 Ferenc többször támaszkodott befolyásos bátyjára, Józsefre, pl. 1813-ben Király 20 Szily Antal nyugalmazott cs. kir. főhadnagy nem nősült meg. A halála után a nyugdíj („nyugpénz”) maradványát, 13 pengőforint 7 krajcárt az örökösei között kellett kiosztani. A pénz egyik felét Szily Ádám kapta meg, aki az öccsét Pécsett eltemette, a másik felét pedig leánytestvérének, néhai Szily Borbálának az örököse. MNL BaML Bvm. Nemesi kgy. ir. 1331, 3558/1841. 21 Innen származik a Szily-Fáy-kastély elnevezés. 22 B. BOLDIZSÁR 2003, 10-11. A SZILY CSALÁD 2001, 24-25. 23 Szily József első fia, József (1772-1893) a Gyulay gyalogezred zászlótartójaként fiatalon elesett a Friekkenfeld melletti csatában. Szily József második fia, Antal (Pest, 1774. nov. ló.-Szomor, 1833. jan. 18.) 1792-ben József bátyjával együtt a Gyulai gyalogezredben kezdte meg katonai szolgálatát. 1794-ben a Császár (későbbi 1. sz.) huszárezredbe állt be, ahol 1795-től hadnagyként szolgált. 1800-ban főhadnaggyá léptették elő, majd a Nádor huszárezredben másodkapitányként harcolt. Többször megsebesült, 1809-ben egyik karját amputálták. Az 1809-es nemesi felkelésben a Békés vármegyei inszurgens lovas sereg parancsnokává és őrnaggyá (főstrázsames- terré) nevezték ki. 1810-ben a Mária Terézia vitézi rend lovagkeresztjével tüntették ki. AMária Terézia rendjel alapján báróságot kérhetett volna, de ezt édesapja megtiltotta neki. 1811-ben fél karja miatt nyugdíjazták. A nyugdíjazása miatt megkeseredett, nem is nősült meg soha, és életét a Pest-Pilis megyei Páhi pusztai, majd a Komárom megyei szomori, illetve apja halála után a bia-torbágyi családi birtokon főként vadászattal töltötte. SZILY 2003, 24-25. - Szily József harmadik fia, János (1779-1850) a család nógrádi birtokain gazdálkodott. 1809-ben vette feleségül keökeszi Csernyus Katalint (1787 - 1877. dec. 4.). A Csernyus (másként Csernus) örökség révén lettek birtokosok a Szilyek a Pest vármegyei Nagyabonyban. A nagyabonyi Szily kastély a család több tagjának szolgált lakóhelyéül. A SZILY CSALÁD 2001, 25. 24 ODOR 1995, 34. 186 Nagy Imre Gábor
