Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon S omogyból Zágráb vármegyébe. Évszázadokon át a Zrínyi család szomszédságában éltek. Jurovo, Kupcina (Kupcsina, Kupchina), Zelina és a carniolai (krajnai) Pusti-Gradec helységekben lettek birtokosok. A család egyik tagja Szigetvár védelmében esett el. A család első ismert magyarországi őse Szily Márton (1662-1724), aki a 17. század végén még gyermekkorában telepedett vissza özvegy édesanyjával Horvátországból Somogy vármegyébe. A család Horvátországban maradt dombai előnevű ága a 18. század második felében fiúágon kihalt. Szily Márton harcolt a Rákóczi szabadságharcban, 1707-ben Esterházy Antal gróf főhadnaggyá léptette elő. Szily Márton 1710-től a Somogy vármegyei birtokain, Pósteleken,6 Görösgalon,7 Sibfalván, Cegléden,8 Eddén,9 Ipoltfalván10 (Ipolofa) stb. gazdálkodott.11 Szily Ádám (1716-1785) A család ma is élő ága Szily Márton és Frankovics Zsuzsanna házasságából született egyetlen fiútól, Szily Adámtól (Szigetvár, 1716. dec. 21.- 1785) származik. Szily Ádám részt vett az 1740. évi nemesi felkelésben. Eszterhá- zy József gróf tábornagy alatt Cseh-Morvaországban és Sziléziában harcolt. Nagyszabású birtokszerzésbe kezdett. A galánthai Balogh családtól megvette a hozzátartozó pusztákkal együtt Németladot,12 Harrach gróftól Drávafokot,13 Neffczern bárótól Szigetvárt, helyesebben Nagyszigetet, az Inkey családtól a sárvári uradalmat, Esterházy gróftól a sári,14 a csényei15 és a bögötei16 birtokait. A birtokszerző vállalkozásába azonban belebukott, és még ősi birtokait is elvesztette.17 Szily Ádám érdemei, családi kapcsolata és ügyessége révén ideiglenesen feljutott ugyan a jómódú birtokos köznemesség (bene possessionati) soraiba, de nem sikerült ott megkapaszkodnia. Tönkremenése után Somogy vármegyé6 Póstelek puszta Somogy megyében. FÉNYES 1851, III: 259. 7 Görösgal puszta Somogy megyében. FÉNYES 1851, II: 57. 8 Czegléd puszta Somogy megyében. FÉNYES 1851,1: 233. 9 Edde magyar falu és puszta Somogy megyében. FÉNYES 1851,1: 291. 10 Ipolofa puszta Somogy megyében. FÉNYES 1851, II: 135. 11 „Szily-család” PALLAS 1897, XV: 706. 12 Németiád falu Somogy megyében. FÉNYES 1851, III: 4. 13 Drávafok falu Somogy megyében. FÉNYES 1851,1: 282-283. 14 Sár magyar falu Vas megyében. FÉNYES 1851, IV: 10. 15 Csénye magyar falu Vas megyében. FÉNYES 1851,1: 210. 16 Bögöte magyar falu Vas megyében. FÉNYES 1851,1: 164. 17 „Szily-család” PALLAS 1897, XV 706. 184 Nagy Imre Gábor
