Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
csatában, majd Lúgoson, Karánsebesen és Mehádián át Orsovára utazott; itt lépte át a határt augusztus 14-én, hogy soha ne láthassa már viszont hazáját. Emigrációban és itthon65 Ezt követően Perczel Mór Aradra utazott, majd augusztus 5-én testvérével, Miklóssal és több tisztjével emigrációba, Törökországba indult. Augusztus 8-án Bem Lúgoson találkozott vele, s felszólította, hogy vállalja el az egyik hadtest parancsnokságát. Perczel még részt vett az augusztus 9-i temesvári csatában, majd folytatta útját török földre. (Bem megpróbálta rávenni, hogy vegye át a hadsereg parancsnokságát, de a tábornok erre nem volt hajlandó). Kíséretével augusztus 16-án Orsovánál lépte át a határt, s előbb Vidinbe, majd Sumlába (Sumen) utazott. Miután a török Porta megígérte Ausztriának és Oroszországnak a vezető emigránsok internálását, 1850. február 15-én Kossuthtal és több társával együtt Sumlából a kisázsiai Kütahyába indult, ahová április 12-én érkeztekmeg. 1851. szeptember 1-jén családjával együtt elhagyta Kütahyát, de felesége terhessége miatt hátramaradt Brusszában. Közben itthon 1851. szeptember 21-én a cs. kir. hadbíróság távollétében halálra ítélte, s másnap nevét bitófára szegezték. 1852 márciusában Londonba utazott. 1853-ban Jersey szigetén telepedett le. Összeférhetetlen természete miatt szinte valamennyi emigránstársával ösz- szeveszett. 1859-ben részt vett a piemonti-szárd királyság területén szerveződő magyar légió létrehozásában, de rövidesen ismét összeveszett mindenkivel, és visszatért Jerseyre. 1862 őszén Brüsszelbe költözött, majd 1866-ban Torinóba utazott. Kossuth őt akarta megbízni az újabb magyar légió parancsnokságával, de Perczel megint összeveszett vele, s elutazott Torinóból. 1867. július 21-én hazatért. A buda-pesti, a Tolna és Komárom megyei, a tatai és a szegedi honvédegyletek elnökükké választották. 1867 augusztusában Zalaegerszeg város választotta képviselővé. Az országgyűlésen a Deák-párthoz csatlakozott, s beválasztották a közös ügyeket tárgyaló 60 tagú delegációba is. 1867-1868-ban Kossuth-ellenes agitációba kezdett, s megkísérelte megnyerni a honvédegyleteket a kiegyezés ügyének. 1870-ben visszavonult a politikától, s visszatért Bonyhádra. Ott is halt meg 1899. május 23-án. 65 Emigrációs tevékenységének kezdeti szakaszára ld. CSORBA 2007, 942-974. 1867 utáni szerepére ld. FARKAS 2010, 522-561.; ill. FARKAS 2011, 75-86. Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 175 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
