Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
átkelt a Tiszán, és benyomult a Bánságba. Április 23-án Mokrinnál, 24-én Basahidánál aratott győzelmet. Április 29-én Melence és Nagybecskerek között döntetlen ütközetet vívott Kuzman Todorovic vezérőrnagy osztrák-szerb hadtestével. Április 20-án azt jelentette Kossuthnak, hogy Bács megye egésze, s a csaj- kás kerület négy község kivételével a magyar csapatok kezén van. Ugyanakkor a megye és a kerület legnagyobb része üres, néptelen. A magyar lakosság nagy része Szabadka és Szeged tájékára menekült, „a rác, félve bosszuló vasaink élétől, most a Tiszán túl keres menedéket.'" Úgy vélte, a közigazgatás első feltétele lesz „a fenekestül feldúlt részekben foganatosítani a köz törvény és közszabadság malasztait. - A belháború által ütött sebek sok éveken általi orvoslatukat veszik igénybe T1 A mokrini ütközet után, amelyben 1000 fogoly esett Perczel kezébe, az elfogott vezéreket és a határőröket kivégeztette, a többit Szegedre szállította. A szerb tábort kocsikon kísérő nők és gyerekek „vitéz és nagylelkű seregem által szabadon bocsájtattak.” Kikindán intézkedett „a helybéli polgári igazgatosság rendszeresítésére, míg a kormány intézkednék.”37 38 Az április 24-i basahíd-melen- cei ütközet után ismét panaszkodott a szerbek vagyonát rabló menekültek ellen, akik hollóként és sáskaként követik seregét. Jelentéséből kiderül, hogy miután már botbüntetéssel sem tudta őket fegyelmezni, a bírói ítélet nélküli főbelövetéshez volt kénytelen folyamodni.39 Perczel május 2-án bevonult a szerbek által kiürített Nagybecskerekre, majd aznap este Zsombolyán találkozott Józef Bem altábornaggyal, az Erdélyből kijövő csapatok fővezérével, s egyeztették a további bánsági hadműveletek tervét. Bem az Orsovánál ismét betört erdélyi cs. kir. hadtest ellen fordult, Perczel pedig május 7-én Uzdinnál szétverte a Joseph Puffer ezredes vezette osztrák-szerb hadtestet, 10-én pedig bevonult Pancsovára is. Perczel május 21-én Görgeihez írott levelében úgy vélte, a fenyegető orosz intervenció miatt az alternatíva a következő: Vagy minden erőt Debrecen felé kell visszavonni, ami azonban a hadsereg teljes bekerítésével végződhet, vagy pedig valamennyi erőt a Duna mentén a felső hadszíntérre kell irányítani, s a jobb partra átvinni. Ennek érdekében szükséges „Buda elfoglalása; Buda, Pétervárad, Komárom vonalban védelmi állomás; főerő Győr előtt. És megveretés vagy túlnyomó erő ellenében áttörés akár fel, akár alá a külföldre; azon reményben 37 Perczel - OHB, Óbecse, 1849. április 2. MNL OL OHB 1849:6263. 38 Perczel - Kossuth, Kikinda - Basahíd - Melence, 1849. április 24. MNL OL OHB 1849:6298. - A kivégzésekre vonatkozó részt Kossuth kihúzta a Közlöny számára készített kivonatból. 39 Perczel - Kossuth, Törökbecse, 1849. április 26. MNL OL OHB 1849:6451. Április 27-én a rablás miatt befogottak ellen egy rögtönítélő törvényszék alakítását rendelte el. Perczel napiparancsa, [Törökjbecse, 1849. április 27. MNL OL R 76. Irinyi Bertalan iratai. 1. csomó, 3. tétel. Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 163 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
