Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
nagykanizsai nemzetőrök a 4. (Sándor) és a 9. (Miklós) huszárezred egy-egy százada, és a frissen alakított hatfontos üteg (8 löveggel) alkották. Ez Lete- nyénél kelt át a Murán. A másik oszlopot az ozorai diadal után őrnaggyá előléptetett Gáspár András vezette. Ennek gyalogságát a Zrínyi-szabadcsapat, a soproni önkéntesek, a somogyi és a Királyi Pál vezette szepetneki nemzetőrök, lovasságát a 9. (Miklós) huszárezred egy százada Miklós-huszár, tüzérségét 6 löveg alkotta. Az október 17-én végrehajtott támadás során a két hadoszlop, mintegy 800 foglyot ejtett, s 18-ára megszállta a Muraköz egész területét. A horvátok Lég- rádra és Varasdra vonultak vissza. A varasdi hidat egy darabon felszedték, s a híddal szemközt besáncolva táboroztak. Perczelnek nem voltak a folyóátkeléshez szükséges eszközei. Perczel támadása így is nagy pánikot okozott. Dahlen altábornagy azt jelentette, hogy Letenyénél 10-12 000 magyar felkelő nyomult be a Muraközbe, egy másik hadoszlop pedig Kottorinál lépte át a Murát. Perczel helyzete meglehetősen veszélyes volt. A horvátok bármikor átléphették a Drávát, így veszélyeztetve a Muraközt megszálló csapatokat, s kétes volt a stájerországi cs. kir. csapatok magatartása is. Ezért is örült meg, amikor levelet kapott Johann Burks vezérőrnagytól, a stájerországi cs. kir. hadtest elővédjének parancsnokától. Burits közölte, hogy szeretne minél előbb találkozni Perczellel. Perczel küldöttje azzal tért vissza, hogy Burits és Nugent kérik, a Magyarország és Stájerország közötti közlekedés helyreállítását, s a magyar és stájer seregek közötti fegyvernyugvást. Október 30-ára az alkudozások megszakadtak. A stájerországi cs. kir. parancsnokok ugyanis a horvátokat is be akarták vonni a tárgyalásokba, ezek azonban erre nem voltak hajlandók. A beérkező hírszerzői jelentések azt mutatták, hogy Burits a tárgyalásokat csapatai erősítésére használta fel. Perczel arra a meggyőződésre jutott, hogy a varasdi és légrádi horvát, és a stájerországi cs. kir. hadsereg november 9-én összpontosított támadásra készül a Muraköz elfoglalására. Perczel összehívta a haditanácsot, amely elfogadta a vezérkari főnök, Gaál Miklós alezredes és Perczel előterjesztését: Meg kell előzni az ellenséges támadást, s legalább az egyik szembenálló sereget vissza kell nyomni. A támadást az is indokolta, hogy Perczel csak november közepéig számíthatott a veszprémi és a somogyi nemzetőrök táborban maradására. így november 8-án kezdhetett utoljára viszonylag nagy erőkkel támadásba úgy, hogy arra serege legjavát mozgósíthatta. A támadást Varasd ellen a folyóátkelés nehezítette, adódott tehát a stájerországi irány, ahol ilyen akadály nem állta a magyar sereg útját. Perczel aggodalma indokolt volt; Nugent és Dahlen már október 27-én megegyeztek abban, hogy bármelyiküket is éri támadás, a másik a magyarok hátába kerülve támadni fog. Perczel az akcióra négy zászlóaljat, 12 löveget, és három század huszárt mozgósított. A Radetzky-huszárok szakaszát a varasdi híd felé küldte, s az ott lévő három löveggel lövette az ellenség túlparti állásait. Perczel 8-án hajnalAz „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 149 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
