Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
zásába alaposan belejátszott az is, hogy október 4-én Görgei huszárai Tácnál rajtaütöttek Roth volt elővédjén, a hadosztály legértékesebb részén, másnap, 5-én pedig ez a zászlóalj Bárándon meg is adta magát. Ekkor már Perczel volt a hadművelet névleges irányítója, noha sok intéznivalója nem volt, mert a dolgok nélküle is jól alakultak. A Tolna megyébe vezető utakat és hidakat dél felől Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy emberei állták el. Kérdéses volt azonban, sikerül-e bekeríteni a horvát hadosztályt. 7 553 ember és 12 ágyú még akkor is jelentős erőt képviselt, ha nem elsőrangú csapatokból állott. Október 5-én Perczel főhadiszállása Tácon volt, itt kereste fel őt Philippovich vezérőrnagy, Roth helyettese. Philippovich szabad elvonulást kért, Perczel viszont feltétel nélküli megadást követelt. A tárgyalás eredménytelen maradt, s a horvát hadoszlop az éj folyamán folytatta útját dél felé, a Soponya - Nagyláng-Kálóz-Dég útvonalon. Roth hadoszlopát Görgei nyomon követte a lovassággal, s már október 6-án délben utol is érte, de mivel gyengének érezte magát, megtámadni nem merte. Perczel ugyanis egy Görgei által ajánlott, Nagylángról Dégre vezető rövidebb útra vezette a gyalogságot. Görgei ugyan útközben értesítette Perczelt, hogy a dűlőút nem biztos, hogy jól járható, de Perczel állítólag nem hallgatott a figyelmeztetésre, s így alaposan kimerült csapatokkal érkezett meg Dégre. Közben Görgei a nála lévő egy század Miklós-huszárral nyomon követte az ellenséget. A cél az volt, hogy Roth csapatait állandó megállásra késztessék. Miután a horvát sereg elérte a Dég és Ozora között lévő erdőt, Görgei nem folytatta tovább a fedett állásba jutott ellenség üldözését, hanem visszatért Dégre. Itt Perczel és Görgei alaposan össze is veszett, mert Görgei a horvát hadosztály bekerítésére előreküldte Dégről - Szilasbalháson át Ozora felé egy kerülő úton - a lovasságot és a tüzérséget, s mert egy, a képviselőházhoz írott levelében nem a legelismerőbben nyilatkozott Perczel hadvezéri képességeiről: „[...] egy jó hadvezérhöz, a szónoklati tehetségén, meg a tiszta akaraton kívül, egy kis jártasság is kívántatik a hadi tudományok úgy elméleti, mint gyakorlati részeiben."12 Perczel először főbe akarta lövetni Görgeit, de aztán a rögtönzött haditanácson résztvevők véleményét hallva, lehiggadt, s elfogadta a Görgei által javasolt bekerítő hadművelet tervét. A haditanácson Gáspár András is ott volt.13 12 Görgei - Képviselőház, Dég, 1848. október 6. Közli GÖRGEY, 1980, 315. és HERMANN 2001, 62-63. 13 GÖRGEY-KATONA 1988, 97. Görgei levelét ld. uo. 315. és HERMANN 2001, 62-63. Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 145 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
