Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Előszó
Előszó A késő feudalizmus kori Magyarország társadalmi struktúrájának - mint . ismeretes - egyik leglényegesebb jellegzetessége, hogy nemességének az össznépességhez viszonyítva rendkívül magas aránya volt, s ez már önmagában is különleges helyet biztosított az európai országok társadalmi szerkezetében a magyar nemességnek. A birtoknélküliek részaránya újabb sajátosságként értékelhető, s még inkább ennek oka, a nemességhez jutás különleges, pénzen szerzett - másutt szinte ismeretlen - változata, az armalisták tömeges színrelépése. Jellemző és lényeges vonása az is, hogy területi elhelyezésében a 16-18. század folyamán meghatározó változások következtek be. A török hódítás következményeként az ország középső részéről a nemesség tömegesen menekült át a királyi Magyarországra, illetve Erdély földjére. A török kiűzését követően az elnéptelenedett „hódoltsági vármegyék” is elsősorban a belső migráció segítségével népesültek be nemesekkel. A nemesség aránya azonban e térségben - így a Dél-Dunántúlon is - meg sem közelítette a korábbi szintet, és az országos átlagtól is jelentősen elmaradt. Ugyanakkor a nemesi társadalom szerkezete, akárcsak a birtokstruktúra jelentősen átalakult. A Baranya Megyei Levéltár tudományszervező munkájának és kiadványo- zási gyakorlatának köszönhetően évkönyve megindítása (1968) óta, kiváltképpen az 1980-as évek közepétől sokat tett a kiváltságos társadalmi rétegek kutatásának előremozdításáért. A Baranyai Történelmi Közlemények (a levéltár 2006-ban indított új periodikája) már a sorozat első kötetét is e témának szentelte (Batthyány Kázmér gróf emlékezete). Az intézmény (immáron MNL Baranya Megyei Levéltára) 2012., illetve 2013. évi levéltárnapi konferenciája pedig kifejezetten a fenti tematikát állította a középpontba (2012: Baranyai-Pécsi rangos famíliák az évszázadok sodrában. 2013: Jeles személyekés famíliák a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - címmel). A két konferencia előadásainak tanulmánnyá fejlesztett verziói jelennek meg kötetünkben. Meg lehet-e írni egy ember (család) történetét? Ezt a történetírás számára oly fontos kérdést a historiográfiai irodalom tanúsága szerint a biográfusok egy része manapság is előszeretettel teszi fel, vagy éppen tendenciózusan megkerüli. Giovanni Levi ugyan közel negyed százada az Annales-ban a biográfia-problematikát a lehető legteljesebben körbejárta,1 de mint Kövér György legutóbb az Aetas hasábjain megfogalmazta, az életrajzíró történészek mun1 Giovanni Levi: Les usages de la biographie. Annales ESC. 44. 1989. 1325-1337. Magyarul: Az életrajz használatáról (ford. Czoh Gábor). In: Korall, 2000/2., 81-92. Előszó 11 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
