Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Borsy Judit: Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860)

érseki rezidencia építését. Az 1821. május 1-i közgyűlésen herceg Rudnay Sándor esztergomi érsek felhívására 600 forintot ajánlott fel: „ezen szent cél, melynek elérése itten tárgyaztatik, [...]a nemzetnek nemcsak díszére, hanem hasz­nára is szolgálna, és annál fogva nem kételkedik, hogy a tekintetes rendek annak útján meghivattatván telly es huzgósággal e végre segedelmet nyújtani fognak. O ugyan részéről 600forint olly módon, és feltétel alatt ajánlott, hogy ezen sommának fele részét még folyó esztendőben, második fele részét pedig a bekövetkezendő 1822. esztendőben a nagyságos vármegyénekpénztárjában leteendi.”57 58 59 60 61 1809-ben 1000 forintot ajánlott fel a katonai iskolának.58 1829-ben jelen­tősen kisebb összeggel, 25 forinttal támogatta a „szerencsétlen tébolyodon ember­társaknak” építendő házat.59 Alispáni működésének legnagyobb részét végigkísérte a Baranya várme­gye tisztjei ellen indított vizsgálat. Az Adamovich bizottság 1819-ben kezdte meg működését. Az 1819. január 28-i közgyűlésen hirdették ki a helytartó- tanács leiratát, mely szerint őfelsége Adamovich Antalt, királyi aranykulcsos udvari tanácsost, Verőce vármegye főispáni hivatal helytartóját nevezte ki királyi biztosnak.60 Végh István, Baranya vármegye főispánja, Mihalovich József első alispánt nem mentette fel, hanem megerősítette hivatalában, mivel: „a köz, és törvényes dolgokat magát föláldozó törekedéssel és kívánatos foganattal folytatni szokta”.61 Adamovich Antal, királyi biztos a 1819. április 19-i közgyűlésen szintén arra kérte Mihalovich József alispánt, hogy maradjon a helyén, és segítse a fáradságos vizsgálatot. Ugyanakkor a helytartótanács utasításának megfele­lően egy bizottság létrehozását kérte a vármegyétől, Kajdacsy Antal ügyének vizsgálatára, aki neki vérrokona volt. A bizottság gróf Eszterházy Nép. Já­nos cs. kir. kamarás, ezredeskapitány vezetésével Koller József nagyprépost, Vizer Bálint olvasó kanonok, Juranits Antal általános helynök, Kolb Konrád kanonok, Hegedűs Ferenc, Bittó Titus táblabírák, Siskovics József második aljegyző részvételével alakult meg.62 A vizsgálat a vármegyei tisztviselők közül sokakat érintett: Nunkovits Ignác felfüggesztett főbíró, Sauska Keresztély, Répás Leopold főszolgabírák, Madarász László, Országh Imre alszolgabírák, Gaál József főjegyző, Cséby Ignác aljegyző, Petróczy László főtiszti ügyész, Szabó István, Sey József, Kis­57 MNL BaML IV. 1. a. 852/1821. 58 MNL BaML IV. 1. a. 695/1809. 59 MNL BaML IV. 1. a. 1072/1829. 60 MNL BaML IV. 1. a. 57/1819. 61 MNL BaML IV. 1. a. 542/1819. 62 MNL BaML IV. 1. a. 463/1819. A bizottságnak ugyan Adamovich Antal nem volt tagja, a vizsgálat iratait mégis „Adamovich bizottság iratai”-mk nevezték el: MNL BaML IV. 1. m. 12. Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860) 115 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014

Next

/
Thumbnails
Contents