Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)

rásokban. Valójában a korábbiakhoz és a későbbiekhez hasonló rétbérletről, legelőbérletről, esetleg mindkettőről lehetett szó.

Az uradalmi kassza számára kisebb-nagyobb bevételt jelentett a makkos erdők hasznosítása: bérleti díjat szedtek be, vagy az erdőbe hajtott állatok után dézsmát, vagy a dézsma váltópénzét.8 Az erdők bérleténél jelentkező pénzek nem tartalmazzák a dézsmát és annak váltópénzét. Az erdőbérlet 1721 és 1731 között mutatható ki évente meglehetősen eltérő nagyságrendben. (7. táblázat)

8. táblázat

Az osztatlan Koháry-birtok mezőgazdasági bérletből származó bevételei (1720-1731)

év/ Ft

rét

legelő

puszta

erdő

1720

177,65

65,56

1721

171,90

77,76

7,50

1724

8,66

29,66

13,30

18,00

1726

8,50

42,97

10,00

20,00

1727

8,50

32,97

33,50

1731

9,50

39,67

3,00

Az ipari üzemek bérbeadását is mindvégig ki tudjuk mutatni a számadások alapján. Általában a mészárszék, malom és a serfőzőház bérlése után néhány forintot szedtek be évente.

A szécsényi vámos Bánhidy Gergely 1721-ben a „szécsényi serfőzőházat próbára megárendálta, főzött harmadfél főzést, nem lévén szerencséje hozzá, abban hadta”, ám abban az évben 2,25 Ft bérleti díjat fizetett az uradalmi kasszába serfőzésért.

Az uradalom területén 1724-ig két mészárszéket adtak bérbe úgy, hogy 30 Ft-ot szedtek be a szécsényi után és 14 Ft-ot a fülekiért. Szécsény a Koháryak zálogából azonban visszakerült a tulajdonos Forgách családhoz, így 1724-től csak a füleki mészárszékért kérhetett a tiszttartó bérleti díjat, amely összeg a korábbihoz képest némileg emelkedett, 16 Ft lett.

Az uradalom malmait is bérbe adta a tiszttartó. A malmok után járó pénz

8 A dézsmasertések eladásából, vagy a váltópénzéből származó bevételekről a későbbiekben a dézsmánál fogunk szólni. A talán az erdők bérletéhez is sorolható, későbbiekben ismertetett összegek egyébként lényegesen nem befolyásolnák a bérletekről kialakult összképet.

A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)

71

MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013