Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben b en a telefonösszeköttetés ennyire fontos volt, elképzelhető, mennyire az volt a szállítási körülmények biztosítása. A szállítás javítása érdekében ifj. Leopold Lajos 1914-ban mezei vasút telepítésével kísérletezett. c) Mezei kisvasút: Egyrészről a gazdaság területén belüli teherforgalom, másrészről a keselyűsi hajóállomáshoz történő teherszállítás megfelelő biztosítása érdekében gondolt ifj. Leopold Lajos a keskenynyomtávú (76 cm széles) lóvontatású vasút lefektetésére 1913-ban, amely nem végleges, hanem hordozható vágányokból állt. E mobil vasútvonalat ifj. Leopold Lajos maximálisan 4 km hosszan tudta felépítetni, és amint a megyei hatóságnak írt kérelmében ecsetelte, ez „szükséghez képest a gazdaság váltakozó területeire mindenkor ideiglenesen helyezendő'”.130 Mint kérelmében írta: „az év néhány napján (...) dunai fuvarjaim lebonyolítása céljából hasonlóképpen ideiglenesen, mintegy 200folyóméter hosszban” a keselyűsi csárdától a hajóállomásig kívánta lefektetni.131 Kétségtelen, a mezei vasút telepítése a telefonösszeköttetés, vagyis a 11- 12 km hosszúságú telefonvezeték kiépítése mellett újabb jelentős összeget felemésztő beruházás volt. De az is igaz, hogy szükség volt a gazdaság megközelíthetőségén, szállítási viszonyain javítani - amint azt Leopold megfogalmazta: „ázsiai állapotából kiemelni” -, az értékesítésre szánt termést (így az ózsáki mezei vasúton elsődlegesen kendert) minél gyorsabban és biztosabban a keselyűsi hajóállomásra eljuttatni.132 A romlandó termékeket, mint a tejet, ezen túl is vonattal szállították el Budapestre.133 A gazdaság termékei helyi értékesítésének egyik lehetőségét pedig a közintézmények jelentették. így például Szekszárdon a közkórház volt az egyik legnagyobb fogyasztó.134 130 Leopold 1913. december 7-én, illetve 1914. február 16-án kelt kérelmei. MNL TML IV. 404. b., 2743/1914. sz. i. 131 Mivel itt a vasúti sín törvényhatósági közútra került lefektetésre, a megyei hatóságok engedélyét kellett ehhez kérnie. A törvényhatósági úton fektetett sín futására Id. a korabeli helyszínrajzot. Közli: CSEKŐ 2007, 459. 132 Persze mint annyi minden vonatkozásban, a belvíz a mezei vasút esetében is óriási problémákat okozhatott. Amint ifj. Leopold Lajos említi: „Máról-holnapra tenger lepte el a csaknem kész aratást. A gőzeke hónapszámra nem tudott kimozdulni a majorból. Mikor végül kimászott, tíz hüvelyk mélységben kőrisfatuskók bennfeledett ezrei leselkedtek rá. A kis vasút egyes síndarabjait úgy kellett kihalászni a sár alól. Az igásjószág összeesett. Az aratógépek eltömődtek a nyirkos agyagban és ott feküdtek, mint lezuhant repülőgép.” Tolnamegyei Újság, 1920. április 24., 2. 133 Ifj. Leopold Lajos 1914. augusztus eleji, a bevonulok menházakba kerülő gyermekei javára tett felajánlása szerint napi 100 liter tejről volt szó. Tolnavármegye és a Közérdek, 1914. augusztus 3., 3. 134 Leopold 1908-ban pályázott, hogy a következő évre elnyerje a Ferenc közkórház szükségleteinek biztosítására kiírt árlejtést, de sikertelenül. MNL TML IV. 404. b., 571/1913. sz. i. 312 Csekő Ernő
