Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Bevezetés (kutatástörténet, forráslehetőségek) A mint az hazánk 19. századi agrártörténelmével foglakozók előtt közis- íl mert, az uradalmak gazdálkodásában az 1850-es évektől egyre nagyobb mértéket öltött a földterületek haszonbérbe adása, amely a házi kezelésben tartott földterület jelentős csökkenésével járt együtt. E jelenség agrártörténetírásunkban jól dokumentált, számos uradalomtörténeti monográfia mutatta ezt be részletesen, feltárva a szóban forgó folyamat mögött meghúzódó okokat. Jelen tanulmányom mindezek tekintetében kevés újdonsággal szolgálhat. Azonban vélhetően hiánypótlónak tekinthető abban a tekintetben, hogy amíg az említett uradalomtörténeti feldolgozásokban a majorsági gazdálkodás visz- szaszorulása, illetve a bérgazdaságok térnyerése - érthetően - elsődlegesen az uradalom szemszögéből került bemutatásra, addig jómagam mindezt a másik oldalról kívánom megvilágítani. A bérlői oldalon jelentkező birtokbavételi szempontokat, művelési illetve értékesítési megfontolásokat egy konkrét család, a szekszárdi Leopold família - amelynek két nemzedéke kiemelkedő szerepet játszott az 1850-es évektől az 1930-as évekig Szekszárd életében - kapcsán kívánom vizsgálat alá vonni. Elöljáróban jelzem, hogy e família nagybérleteken folyó gazdálkodására vonatkozó kutatásaim, vizsgálataim elsődlegesen nem az agrártörténet felöl szervesültek. Ugyanis azokra a Leopold családra vonatkozó család- és társadalomtörténeti, illetve biográfiai kutatások részeként került sor. Ennek köszönhető, hogy a család mezőgazdasági tevékenységéről, gazdálkodásáról már eddig is írtam. így például a család ózsákpusztai gazdaságáról a múlt század első felének jeles társadalomtudósa, if). Leopold Lajos életének első, szülővárosához kötődő, 1879-1920 közti szakaszáról írt monográfiámban1 esett szó, méghozzá egy terjedelmes fejezet erejéig (448-465.). Egy másik, Leopold Samuról szóló tanulmányomban pedig a család szentágotai gazdasága, illetve bérlete került terítékre.2 E megjelent tanulmányfejezetek és részek mellett is feltétlenül érdemes egy külön tanulmányt szentelni a Leopoldok ezirányú tevékenységének bemutatására, annál is inkább, mert az a 19. század végére egy családi nagybérletrendszer kialakulásához vezetett. így erre az időszakra elmondható, hogy a család harmadik nemzedékének hat férfitagja közül, az egyetlen Kornélt kivéve, valamennyiüknek a bérleten történő gazdálkodás vált fő tevékenységükké. (1. táblázat) 1 CSEKŐ 2007. 2 CSEKŐ 2009a, 72-75. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 269 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
