Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
ARADI GÁBOR: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben
A tanulmány címének azért választottam az áttekintés szót, mert a Tolna . megyében található uradalmak életének elemzése helyett, csak azok történetének rövid bemutatására szorítkozom. Az áttekintés kifejezés azt is magában foglalja, hogy a téma feldolgozásához csak a már eddig napvilágot látott szakirodalmat használtam fel. Ezekbó'l is elsősorban azokat, amelyek Tolna megyei vonatkozásinak, illetve szerzőik a megyében élő, vagy a megyéhez kötődő történészek, helytörténészek. (Itt jegyzem meg, hogy az uradalmak bemutatásakor csak a Tolna megyei településekre koncentráltam. A megyehatáron átnyúló vagy más megyében lévő birtokokat nem mindig említem meg. Ugyanígy kihagytam a felsorolásból legtöbbször a puszták nevét is.) A témára vonatkozó szakirodalmak körében nagy jelentőségűnek tartom Glósz József 1991-ben megjelent tanulmányát.1 Habár ebben a középbirtokos nemesség birtokviszonyait vizsgálja, munkájában fogódzót nyújt ahhoz, hogy megragadjuk azt a nemesi csoportot, a nagybirtokos arisztokráciát, melynek képviselői olyan uradalmakkal rendelkeztek, melyek megfelelnek az uradalom tágabb értelmű fogalmának. E fogalom szerint az uradalom nagy kiterjedésű, bár nem feltétlenül összefüggő földterület, amely falvak tucatjait öleli fel, a hozzájuk tartozó földekkel, erdőkkel, legelőkkel együtt és, teszem még hozzá, egy család kezében van. Ezt azért fontos megjegyezni, mert voltak olyan uradalmak Tolna megyében is, melyekben több birtokos család is résztulajdonos volt. (Pl. A paks-gerjen- bikácsi, vagy a bölcske-madocsai közbirtokosság, illetve a bonyhádi uradalom, vagy a Dőry uradalom2). Az uradalom tágabb értelmű fogalmába beletartozik az is, hogy hatalmi szervezetet alkot, tehát igazgatási és bíráskodási jogkörrel is bírt. A „nagy kiterjedésű” birtoknagyság alsó határa felfogásom szerint magasabb kell, legyen mind a Pallas lexikonban megadott 1000 katasztrális holdnál, mind a középbirtok felső határánál, azaz 5 000 kh-nál. Ezt az értéket tekinti Glósz a Tolna megyei nemesi középbirtokok felső határának. (1. tábázat) A fenti értékek Glósz József saját számításai alapján, több feldolgozás adatainak egybevetése után készültek.3 A tényleges birtoknagyság megállapítása ebben az időszakban nehéz volt. Ennek oka nemcsak a források szűkösségében keresendő. Nagy szerepet játszik ebben az is, hogy a korban az adatokat eltérő számítási alapon (egy hold lehetett 1000, 1200, 1300 négyszögöl), illetve eltérő szempontok alapján vették fel. (13. kép) 1 GLÓSZ 1991. 2 GLÓSZ 1991, 18. 3 DARÓCZY1909, FELHŐ 1970. Pl. Felhő tanulmányában csak a földesúri birtokok úrbéri állományát közölte. Az úrbéres állomány a középbirtokos rétegnél általában az összterület 20-30 százaléktól alkotta, de időnként közelített az 50 százalék felé. Feltételezhető, hogy ez az arány. GLÓSZ 1991, 78-81. A nagybirtokos arisztokrácia uradalmainál 10 és 30 százalék között változik az arányszám. VALYI 1796-1799. Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben 249 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
