Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
NOVÁK VERONIKA: A vágsellyei közalapítvány szerepe a régió fejlődésében
és besztercebányai kerületben voltak. A legnagyobb birtokok közé tartozott a vágsellyei, váraljai, nagyszombati, valamint a skalkai, trencséni, zobori (kamuidán), kolosi (pálos) birtokok az egykori pozsonyi és nagyszombati kla- risszák birtokai, a pannonhalmi bencések (Deáki központú) birtoka a lékéri, valamint a bozóki uradalom. 1793-ban II. József reformjainak részleges felszámolásával megszűntek a Királyi kamarai felügyelőségek és a Eszak-Magyar- ország délnyugati részén található legnagyobb közalapítványi uradalmának a székhelyén, Vágsellyén kezdte meg tevékenységét a közalapítványi birtokok vágsellyei kerületének prefektúrája. Az itteni főtiszt kezelése alá került a pozsonyi és besztercebányai kamarai felügyelőségek ügyvitele. (5-6. kép) A prefektúrának Vágsellyén három fő hivatalnoka volt, ezeknek a hatásköre az egész birtokra kiterjedt. A prefektus (praefectus regio cameralis bonorum) a kerületi közalapítványi főtiszt, a kerületi főügyész, fiscus és a főerdőmester. 1794-ben a főtiszti posztot Pongrác György látta el, ekkor 27 gazdasági egység tartozott hozzá. Név szerint a diószegi uradalom, kolosi uradalom, nagymagyari uradalom, dénesdi uradalom, bolerázi, máriankai, elefánti uradalom, máriacsaládi uradalom, csatai, zobori, deáki, vágsellyei, szentkereszti, bősi és várkonyi, galgóci, andaci, garamújfalusi, zsámboki, az Uzsovics részbirtok, Bartakovics részbirtok, Diossy részbirtok, valamint a váraljai uradalom, Sántó, Dének, Bozók, Dubrovina és Szklaka. A következő években több változás is történt, de a birtokok nagy része változatlanul maradt a vágsellyei kerületi főtiszt kezelése alatt. A közalapítványi birtokok vágsellyei kerületének prefektúrája 1851-ig működött. A vágsellyei régió történelmében az 1773-1851 közti időszak komoly fejlődést hozott. Ennek egyik előmozdítója a közalapítvány gazdaság politikája volt, ugyanis ezen a termőföldekben gazdag területen nagy jelentőséggel bírt az új gazdálkodási módszerek bevezetése. Az egyik ilyen a pillangósok, a lucerna termesztése a közalapítvány által bérbe adott termőföldeken. Ezzel a hármas vetésforgó nyert általános használatot, ami nagyban növelte a terméshozamot. Ugyancsak meghatározó volt Kronberg Frigyes gazdálkodása a bérelt földeken, aki festőcsülleng termelésével foglakozott, amit a Pereden működő kékfestőben dolgoztak fel. Ez az akkor gyár névvel illetett műhely abban az időben Magyarország legjelentősebb kékfestőgyárai közé tartozott. A közalapítványi iratokat tanulmányozva az is kiderül, hogy a mezőgazda- sági termelés szempontjából nagy jelentősége volt nemcsak a Vágsellye melletti Vág folyóág szabályozásának, de feljebb Vága térségében és Vágsellyétől délre Szímő és Negyed közti folyamszabályozásnak is. Ezek a szabályozások a közalapítvány támogatásában és szervezésében valósult meg. A három szabályozás közül kettőnél áll rendelkezésünkre terv, mindkét esetben a Vág egy-egy kanyarulatának a kiegyenesítéséről volt szó, ami nagyban elősegítette a víz gyorsabb áradását és az árvizek csökkenését. A vágsellyei közalapítvány szerepe a régió fejlődésében 163 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
