Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
tumokat. Ide tartoztak az uradalmi vendéglők, a csapszékek, a pálinkamérési jog, a sörházak, egyáltalán a sörfőzési és kimérési jogok, a korcsmák stb. Nem kis összegről van szó: a négy uradalomban a regálék tőkésített értékét 1880-ban összesen 707 594 forintra számolták.92 Értelemszerűen: az 5 %-os kamatot jövedelemként felfogva, az éves hitbizományi jövedelem a regálék működtetéséből mintegy 3 500 forint lehetett. Az átalakítás másik gondolata a nem hasznosítható földektől való megszabadulás volt. Az uradalmak területén nagyon sok olyan egy-két holdas, vagy még annál is kisebb telekrész volt, amelyek a korábbi úrbéri szerződések alkalmával, vagy a közös földek felosztásánál parlagon maradt. E földdarabokra semmi szükség nem volt, így célszerűnek tűnt eladni azokat. Ezek között voltak malmok a hozzá kapcsolódó telekkel, romos vágóhíd, egyszerű pusztatelek, temető- és erdőszéli földek, berki rétdarabok, kis szőlőhegyi földek stb. Ezek értékesítése jelentős egyszeri bevételt hozhatott volna, így például a nagykanizsai uradalomban 64173 forinttal számoltak.93 1883-ban meghalt Gusztáv herceg, így a hitbizomány fiára, Batthyány Ödönre (1827-1914) szállt. Ödön még apja itáliai időszakában született, ám 1840-ben hazaküldték Magyarországra, ahol nagybátyja, Kázmér gróf nevelte. A szabadságharcban nemzetőrként szolgált. Később visszakerült Angliába, ahol követségi titkárként működött. Ödön 56 éves korában örökölte a hitbizo- mányt. Korábban hosszú pereskedést folytatott apja ellen, hiszen a Gusztáv által eladott hazai birtokokból neki is járt volna valamennyi. 1866-ban hazatért, s Rohoncon lakott. Itthon bekapcsolódott a politikai életbe, a Szabadelvű Párt, s egyben a főrendiház tagjaként politizált. Valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás volt. 1883 után váltakozva Bécsben, Budapesten vagy Körmenden élt. Ismert volt karitatív tevékenységéről, amely során az uradalmaiban lakó szegényeket gyámolította. Körmenden renováltatta a várkastélyt, de Kanizsával is jó viszonyt táplált, így például hozzájárult, hogy a város Fő terén lévő, a látványt elcsúfító ún. csoportházakat végre lebontsák, s egy szebb és komfortosabb városközpontot építsenek ki.94 Amíg apja a lótenyésztést és a lóversenyeket, addig Ödön a vitorlásversenyeket kedvelte: a Balatonon meghonosította a vitorlásversenyzést, megalakította a Balatoni Yacht Egyletet (1867), s maga is több versenyt nyert itthon és külföldön. Ödön hercegnek 1883 után apja angliai özvegyével is meg kellett küzdenie az ottani örökségért. Az özvegy, Annie Smith, egy angol lady volt, akinek apja az angol parlament képviselője, volt, vagyis igen befolyásos családról van 92 MNL OL P 1313. Fasc. 139. No. 102-138. I. fejezet. Kanizsa: 380217, Körmend: 285 073, Ludbreg: 35 137, Inta: 7167 forint. 93 MNL OL P 1313. Fasc. 139. No. 102-138. II. fejezet. 94 KANIZSAI ENCIKLOPÉDIA 1999, 55. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 127 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
