Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
HORVÁTH ISTVÁN: Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között
A 18-19. században a magyarországi állattenyésztés számára nagy jelentő- . ségűvé vált a gyapjúkereslet, amit elsősorban az osztrák örökös tartományok iparának fejlődése idézett elő. E lehetőségeket a magyarországi földbirtokosok igyekeztek kihasználni. A földbirtokosok a gyapjúért kezdtek a 19. század elején juhokat tartani nagyobb mennyiségben. Először számukat növelték meg, azután, mivel a finom gyapjúért többet adtak, ennek érdekében megkezdték a fajtaváltást: a hazai racka és cigája juh helyett rátértek a merinói juh és különböző változatai tenyésztésére.1 A juhtenyésztés kialakulása és fejlődése hasonló módon ment végbe a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában is. A Pécsi Papnevelő Intézet önálló uradalma 1736-ban jött létre a pécsi klérus birtokainak felosztásával. A birtokot földrajzi elhelyezkedésének megfelelően a 18. század végétől két kerületre osztották fel Pécs város határával. A várostól délre elhelyezkedő Alsó-kerülethez Szilvás, Szőke, Keszü, Kökény, Bosta és Kisdér helységek tartoztak, a várostól északra elhelyezkedő Felső-kerülethez pedig Orfű, Barátúr, Hertelend, Egerszeg, Tekeres, Bános, Kovácsszénája, Bodolya, Egyházbér, Németszék, Szakái, Husztót és Kishertelend. Az uradalom jövedelmét az 1736-os felosztási egyezség értelmében a felállítandó Papnevelő Intézet felépítésére, majd fenntartására, a tanárok fizetésére és a növendéknek eltartására kellett fordítani, természetesén az uradalom működtetése mellett.2 II. József az egyházpolitikai nézeteivel és rendeletéivel összhangban 1786-ban a Magyar Kamara igazgatása alá helyezte a megszüntetett Papnevelő Intézet uradalmát. A kamarai igazgatás az uralkodó halálával szűnt meg 1790-ben.3 A juhászat kialakulása és fejlődése az uradalomban A juhtartást és tenyésztést az 1774-es esztendőben kezdte el az uradalom. Ekkor fogadta fel a dombóvári származású Pintér Ferenc juhos gazdát, hogy gondozza az uradalom 80 juhát. Mivel ő is juhos gazda volt, és a nyáját nem tudta rögtön, veszteség nélkül eladni, ezért az uradalom megengedte neki, hogy azokat együtt tartsa az uradalmi nyájjal, de a bárányszaporulatnak és a gyapjúnak a fele az uradalmat illette.4 A nyájat az Alsó-kerületi Szilvás helységben tartotta az uradalom.5 Pár évvel később, 1780-ban egy újabb ju1 RUZSÁS 1983, 356-357. 2 BORSY 2003, 191-200.; DÓKA 1995, 45-74.; HORVÁTH 2006, 77-95.; PKL Sze. 404/B Fase. 1. No. 3 PKL Sem. 17. Fase. 1, 2. No. 4 PKL Sem. 255. Fasc. Contractusok könyve. 5 PKL KGLT Papnevelő Intézet Uradalmának Robotjegyzőkönyve 1776. A korabeli robotjegyzőkönyveknek több nyelvű és különböző elnevezésével találkozhatunk a Juhászat a Pécsi Papnevelő Intézet uradalmában 1774 és 1849 között 95 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
