Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Uradalmak térben és időben K oháry II. István részbirtokán a bevételek nagyobb hányadát a jobbágyi eredetű pénzek tették ki, a földesúri kezelésből és a bérletből származó bevételek csak másodlagosak voltak. Koháry András részbirtokán 1731-ig és a családi birtokon éppen ellentétes volt a helyzet, ahol a kocsmák nagy bevételei miatt a földesúri kezelésben lévő pénzek aránya meghaladta a jobbágyi eredetű és a bérletből származó összegeket. A legnagyobb éves bevétel azonban az országbíró részbirtokán mutatható ki, amely a nagyobb birtokterülettel és jobbágyszámmal igencsak magyarázható. Az országbíró 1731. évi halálát követően a jószágát öröklő Koháry András birtokán is a jobbágyi eredetű pénzek váltak jelentősebbekké. A működési kiadások mindhárom birtokon meglepően szerények voltak. Szinte alig költöttek ingatlanra, ingóságra, a tizedbérleti díj is Koháry II. István birtokán volt inkább magasabb, majd örökösének 1731. évi számadásában. A fizetések és munkadíjak arányát magasnak mondhatjuk a működési kiadások között. A működési kiadások nagyságát és összetételét tekintve szinte hihetetlennek tűnik, hogy a birtokok működése biztosított volt. Mindenesetre a földesurak szempontjából Nógrád vármegyei központú birtokaik eredményesen működtek a közös tiszttartó segítségével. A földesurak jövedelme a birtokaikból származó bevételekből eredeztethető úgy, hogy a bevételekből le kell vonjuk az uradalmakra fordított kiadásokat, vagyis a működési költségeket. A működési költségek alacsony volta miatt a földesúri jövedelem a Koháryak családi birtokán 1720 és 1731 között 99%-os volt, Koháry II. István részbirtokán 1725-ben 15%-os, 1726-1730 között 79- 96%-os, Koháry András birtokán pedig 1727-1731 között 71-73 %-os. A földesúri jövedelem ilyen magas arányával a szakirodalomban más uradalmak esetében nem igazán találkozhatunk a korszakban, a divényi uradalomban is 1721-1731 között csak 13-55 % között mozgott ez az érték.20 IRODALOM BORSODI 1991 ■ Borsodi Csaba: A herceg Esterházy hitbizomány süttöri uradalmának igazgatása a 18. század 2. felében. In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történész tanári működése emlékére és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Szerk. E. Kovács Péter-Kalmár János-V. Molnár László, Bp., 1991. CSAPODY 1933 ■ Csapody Csaba: Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Bp., 1933. DÓKA 1997 ■ Dóka Klára: Az érdi uradalom gazdálkodása az Illésházy család birtoklása idején (1722-1828). Érd, 2002. 20 SZIRÁCSIK 2005, CD-ROM melléklet vonatkozó adatai alapján 90 Szirácsik Éva
