Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
A kutatásom során a Koháry család Nógrád vármegyei központú birtokainak 1720 és 1731 között készült és szerencsésen fennmaradt számadásait elemeztem.1 A Nógrád vármegyei központú birtokok sajátossága volt a tárgyalt korszakban, hogy a birtokok részben a család közös, részben pedig az egyes családtagok tulajdonában voltak. Az osztott és az osztatlan birtokokat irányító, a számadásokat készítő tiszttartó azonban közös volt, bár személye a korszak folyamán változott. A számadások segítségével a Koháry család közös kezelésében lévő birtokának, illetve Koháry II. István országbíró és Koháry András részbirtokainak bevételeit és működési kiadásait vizsgálhatjuk meg, amely révén az egyes uradalomtípusok gazdálkodási jellemzőit is megismerhetjük.2 A Koháry-birtokok pénzbevételei A gazdaságtörténészek általában a bevételek összetételének elemzése miatt két nagyobb csoportot alakítanak ki, az egyik csoportba az úrbéres és regálé bevételeket sorolják, míg a másikba az uradalom „gazdasági” bevételeit, ami gyakorlatilag a majorsági termelésből származó pénzbevételeket jelentette. Az ilyen jellegű vizsgálatok a 18. századi uradalmak esetében általában ugyanarra az eredményre szoktak jutni, vagyis arra, hogy a bevételek nagyobb része az uradalom népétől származott nem pedig a majorsági termelésből.3 A Koháry-birtokok esetében a majorsági pénzbevételek szinte teljes hiányával találkozhatunk. Mindössze Koháry II. István részbirtokának számadásában mutatható ki viszonylag nem túl jelentős majorságból származó bevétel, de 1725-ben semmilyen majorsági eredetű pénzt sem lehet látni a számadások lapjain. 1726-ban a majorsági állat és tejtermék értékesítéséből származó pénzek az összbevétel 6 %-át érték el, a következő esztendőkben pedig csak 1, vagy ennél is kevesebb %-ot. Az említett értékeket jól össze tudjuk hasonlítani a Nógrád vármegyei Zichy-nagybirtokéval, a divényi uradaloméval, ahol 1721-1731 folyamán 2-9 %-ot ért el a majorsági eredetű bevétel.4 A Koháryak 1 Státny Archív v Banskej Bystrici, L. Rody a Panstvá, I. Rody Koháry-Coburg, Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove, Rationes 1720-1731. 2 A birtokok jövedelmezőségének és a földesúri jövedelem felhasználásának bemutatása meghaladja e dolgozat keretét, ezért egy másik írásomban foglalkozom vele. 3 A Zichyek óbudai uradalmában a jövedelmek oroszlánrésze közvetlenül a jobbágyoktól - az úrbéri és a regale jövedelmekből-származott”. (L. GÁL 1988,11.) A Grassalkovichok gödöllői uradalmában az 1772-1779 közötti időszakban a feudális és árenda bevételek az összbevételek 58,61 %-át határozták meg, s csupán 41,39%-ot ért el a majorsági termelésből származó bevétel. (WELLMÄNN 1933.) 4 SZIRÁCSIK 2005, 223-224. A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 63 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
