Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
időközben bekövetkezett fizetésképtelensége miatt. Ilyenkor arra törekedtek, hogy mielőbb másik vevőt találjanak és a betervezett bevételhez hozzájussanak. 1794-ben egy Fischbach nevű (valószínűleg idegen) kereskedő 2000 mérő gabonát kötött le mérőnként 29 garasért, azonban nem tudott fizetni. A prefektus ezért megtiltotta neki, hogy elszállítsa a gabonát, és engedélyezte, hogy a gabonát valaki másnak eladják.76 A pálinkafőzés mellett korszakunkban a hamuégetés is csaknem kizárólagos zsidó szakmává vált. Az 1730-as, 40-es évekből fennmaradt számadások alapján megállapítható, hogy az uradalmi birtokokon csaknem minden faluban zsidó bérelte a hamuházat. 1734-ben a pápai zsidók közül Mathias Hirschl Teszéren, Israel Hirschl pedig Ugodon évi 60-60 forintot fizetett a hamuégetés jogáért.77 A következő években is itt bérlő zsidók mellett egy másik pápai zsidó a szűcsi hamuházért évi 136 forintot fizetett.78 Az 1740-es, 1750-es években a fenti falvakon kívül zsidó bérelte a hamuégetés jogát Csó- ton, Gyimóton, Gyomorén, Kovácsiban, Nórápon és Tamásiban is évi 12-30 forint között mozgó összeg fejében.79 A hamuzsír előállításához szükséges tüzelőfát is az uradalom erdeiből vásárolták a bérlők. A kibérelt házak, épületek karbantartása és javítása a megkötött szerződések alapján a bérlőket terhelte, akik a bérleti idő lejárta után abban az állapotban kellett átadják ezeket, amilyen állapotban kezükbe vették. A javításokhoz szükséges épületfát az uradalom biztosította, a téglát pedig szintén a birtokokon működő téglaégetőkből lehetett beszerezni. A számadások arról tanúskodnak, hogy ilyen és más jellegű építkezéseket folyamatosan végeztek a zsidó bérlők.80 A pápai uradalom egyik legkelendőbb árucikkének számított az erdő- gazdálkodás melléktermékének tekinthető gubacs. A bőrcserzéshez használt fontos alapanyagot zsidó kereskedők vitték az ausztriai piacokra.81 A termés összegyűjtését falusi zsidók bérelték, akik közt az uradalom felosztotta az erdős területeket, így azok egy-egy erdőrészben található gubacs begyűjtésére szerződtek. A tőkével rendelkező zsidók pedig a gubacs felvásárlását, elszállítását és értékesítését bonyolították. Az 1781-es számadásból tudjuk, hogy Jacob Salamon gyimóti és Israel Hirschl gyomoréi zsidók együtt bérelték ki a szerecsenyi és mórichidai erdőben termett gubacsot évi 100 forintért. A gyimóti zsidó 76 MNL OL P 1216 capsa 51. nr. 6. Prefektusi levélmásolati könyv. 1794. március 27-i levél 77 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 14. 78 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 20. (1736) 79 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 42. (1744), nr. 48. (1746), capsa 57. nr. 5. (1754), nr. 13. (1757) 80 DREKK O., 884. Rationes 96., 108. (1781) 81 TILCSIK 2003, 115-117., 128.; TILCSIK 2009, 165. Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 55 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
