Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
1781-ben az uradalmi birtokokon Pórmagasiban Joseph Mihály nevű zsidó bérelte a pálinkafőzés jogát évi 30 forintért.63 Gyimóton az odavalósi Jacob Salamon az uradalmi házért és mészárszékért összesen 28 forintot fizetett és ezen kívül évi 12 forint fejében szabad pálinkamérési jogot is szerzett.64 Ügyességét és tehetősségét mutatja, hogy a bébi mészárszéket is ki tudta bérelni.65 Homokbödögén Moises Mayer, aki az uradalmi curiát bérelte a tartozékaival együtt, 6 évre szerződést kötött a földesúrral a mészárszékre és mindenféle ital mérési jogára is évi 40 forint ellenében66 Zsidó bérelte ekkor a mészárszéket Gyömörén is.67 Kiss Ferenc prefektus földesúrnak küldött levele a zsidó mészáros félfogadásának hátterét is megvilágítja. A levélből kiderül, hogy a mészárszéket még az év elején is keresztény mészáros bérelte évi 6 forintért, de felmondott. A zsidó bérlő viszont hajlandó volt megfizetni a 10 forintos éves bért is, ezért kénytelen volt őt felfogadni. Egyben bérbe vette a pálinkaházat is, amelyben korábban egy másik, azóta meghalt zsidó lakott. A falubeli nemesek Győr vármegye hatóságánál tiltakoztak az ellen, hogy a falusi mészárszékben zsidó mérje a húst, arra hivatkozva, hogy a megyei statútumok ezt tiltják. A megyei hatóság meg is tiltotta a zsidó mészáros félfogadását, de a prefektus nem hagyta ennyiben a dolgot, vizsgálatot kért, amelynek eredményeként kiderült, hogy a megye területén több környező faluban, így Ménfőn, Medvén, Pécen, Szemerén, és más falvakban is korábban és most is zsidók a mészárosok. Erre hivatkozva a prefektus továbbra is Israel Hirschlnek adta árendába a mészárszéket. A földesúr véleménye az ügyről az volt, hogy mivel „én a zsidónak nagy patrónusa nem vagyok”, a prefektus hagyja helyben a zsidót az év végéig, de később, ha csak lehet, keresztény mészárost fogadjon fel.68 Végül ez csak 1784. novemberében sikerült.69 Az azonban, hogy a gazdasági szükségszerűség és a zsidók hajlandósága a magasabb összeg megfizetésére felülírta az ilyesfajta idegenkedést, vagy szándékot, inkább jellemzőnek mondható. Pápa városából több időszakból is van rá példa, hogy a keresztény mészárosok elégedetlenkedése és felmondása miatt a prefektus kénytelen volt 63 DREKKO., 884. Rationes 94. 64 DREKK O., 884. Rationes 94. 65 DREKK O., 884. Rationes 94. 66 DREKK O., 884. Rationes 94. 67 Israel Hirschl az uradalmi házért Szent György naptól Szent Mihályig 10 forintot, a mészárszékért egész évre szintén 10 forintot fizetett 1781-ben. Uo. 68 MNL OL P 1216 capsa 51. nr. 4. Prefektusi levélmásolati könyv. 1781. augusztus 19-i levél 69 MNL OL P 1216 capsa 51. nr. 5. Prefektusi levélmásolati könyv. 1784. november 7-i levél. A zsidó bérlő ekkor már 12 forintot fizetett a mészárszékért és 4 forintot egy darab földért. A katolikus mészárost Szent György naptól ugyanekkora díj ellenében sikerült felfogadni. Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 53 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
