Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
Mózes Lebl szeméjében, aki évi 15 forintért szerzett kereskedési jogot erre az árucikkre a „rosoli”-xal együtt.49 A városi kereskedés fórumai a hetipiacok és az uradalomtól bérelt boltok voltak. Mindkét helyen való árusításért éves bért kellett fizetni az uradalomnak. A boltok többnyire a város piacterét övező házak alatt voltak, amelyek a vásárok alkalmával növekvő forgalommal számolhattak, így bérleti joguk megszerzése fontos érdek volt. Míg a 18. század folyamán a zsidó boltosok száma valamivel alul maradt keresztény társaikénál, a 19. század 20-as, 40-es éveiben már csaknem kiszorították azokat. Az 1730-as évek elején az addig rác és görög kereskedők helyét az uradalmi boltokban a zsidók vették át. 1734-ben Jacob Hirschl évi 8 forintért bérelt bolthelyiséget az uradalomtól.50 1736-ban egy Hosszú nevezetű zsidó jelent meg a boltbérlők közt, aki éveken keresztül egyik meghatározó bérlője lett az uradalomnak.511746-ban az ő örökösei mellett Simon József és egy Dávid nevezetű zsidó bérelt uradalmi bolthelyiséget.52 1757-ben négy másik zsidó vett bérbe boltot 8-20 forintos díj ellenében, ami azt mutatja, hogy a boltok értéke elhelyezkedésük és egyéb adottságaik szerint változott.53 Az 1760-as, 70-es években a boltok bérleti díja némileg emelkedett, jellemzően 20-25 forintot kért értük az uradalom. Sajnos a források nem jegyzik meg, hogy az egyes boltot bérlők milyen áruval kereskedtek. Ezekben az években a fent említett Éliás Jakab, Dávid Mózes, Abraham Marcus Aitlitz és Baruch Pinkas zsidók béreltek bolthelyiséget.54 1781-ben az uradalom összesen 27 bolthelyiséget adott bérbe 577 forint értékben. Ezek közül 12-t, tehát majdnem a boltok felét zsidók béreltek összesen 280 forintért. A legnagyobb összeget Dávid Mózes fizette a híres Griff fogadó épületében található boltért. Az általa fizetett 50 forint nagyjából kétszerese volt a többi bérlet értékének.55 A piacon történő árusításért helypénzt kellett fizetni. Az 1760-as, 70-es években évi 2 forint ellenében lehetett megváltani az árusító helyet56 A 19. szá49 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 48. Rosoli, magyarul rozsolis. A 18. században elterjedt édes gyümölcs-likőr. FÜRÉDER, 2008. 209-210. 50 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 14. 51 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 20. 52 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 48. 53 MNL OL P 1216 capsa 57. nr. 13. (1757) 54 MNLVeMLXI. 602. b. Diarium 5. (1768), 481. (1774), 484. (1774), 489. (1774), 495. (1774). 55 DREKK O. 884. Rationes 42. Arenda fornicum dominalium. A bérlők a következők voltak: Farkas zsidó (20 ft), Baruch Salamon (20 ft), Praisach Mózes örökösei (40 ft), Simon Benjamin két boltért (20 és 2 ft), Philippus Lebl két boltért (26 és 2 ft), Dávid Mózes két boltért (25 és 50 ft), Moises Raphael (25 ft), Kiss Dávid (25 ft), Lebl Jónás (25 ft) 56 Philippus Lebl 1769-1774 között minden évben bérelt piaci helyet. MNL VeML XI. 602. b. Diarium 57., 491. Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 51 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
