Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
főt, és így a város összlakosságának egynegyedét tette ki, a főtér dél-nyugati szomszédságában az egykori várfal irányába párhuzamosan futó Ispotály, Szent László, és Kristóf utcákban tömörült, és itt építette fel a zsinagógát, saját iskoláját és kórházát.38 Pápa polgári városrészén kívül eső külvárosaiban, az Alsó- és Felsőmajorban, ahol a belvárosi telkekhez tartozó majorok voltak, jóval kevesebb zsidó telepedett le. Itt működtek a városi pálinkafőzők, és többnyire zsidók bérelték a városrész minden egyes utcájában működő kocsmát is.39 Gazdasági kapcsolatok A számadásokban, különböző összeírásokban, az uradalmi levelezésben és a fennmaradt szerződésekben található adatok alapján jól rekonstruálható az a gazdasági tevékenységi kör, amelyben uradalom és zsidóság kapcsolatba került. A zsidó bérlő keresztény társainál nagyobb összeget is hajlandó volt megfizetni egy-egy bérlemény megszerzéséért, a földesúr pedig állandó bevételre számíthatott. Az uradalmi gazdálkodás bizonyos részébe ily módon bekapcsolódó falusi zsidó bérlők mellett, az uradalom gazdasági életében fontos szerepet vittek a termény- és állatfelvásárló tőkés zsidók, akik egy vagy több évre szerződést kötöttek az uradalommal az adott termékre. Ez a több szálon létrejövő kapcsolat a korszak gazdasági folyamatainak volt a következménye. Az árutermelő mezőgazdálkodás kibontakozása forgatható pénztőkét igényelt, amivel sem a nemesség, sem a városi polgárság nem rendelkezett kellő mértékben. A kialakuló igényre leghamarabb az agrártermékekkel kereskedő zsidók válaszoltak. E képességük azokkal a tilalmakkal állt összefüggésben, amelyek jobbára kiszorították őket a feudális viszonyrendszerből, s ezért más irányú érvényesülésre kényszerültek. A zsidók által a városok piacterein nyitott boltok és az országos vásárok mindkét fél érdekeit szolgálták. Egy-egy tehetősebb kereskedő vásárolta fel az uradalmi majorságban megtermelt gabonát és állatokat, egyszóval bonyolította az uradalomban megtermelt áru forgalmát. A kisebb tőkeerővel 38 A zsinagóga építéséről lásd: JAKAB 2010a 39 „Felső majorokban lévő excellenciád pálinka háza üresen állott több esztendőtől fogva, amiatt megrogyadozott és csaknem utolsó pusztulásra jutott. Most [...] békerítettem, megfedettem, és zsidónak Szent György naptól fogva száz forint árendában kiadtam.” MNL OL P 1216 capsa 59. nr. 87. Kiss Ferenc prefektus levele Esterházy Károlyhoz. 1774. június 2. Pár évvel később, 1781-ben Bemard Dávid a Felsőmajorban lévő uradalmi pálinkaház bérletéért és a pálinkafőzésért évi 112 forintot fizetett az uradalomnak. DREKK O., 884. Rationes 50. Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 49 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
