Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
kiszakították az Országos Földbirtokrendező Bizottság által kijelölt területeket,63 másodsorban az uradalmi épületek esetében bevezették az értékcsökkenés elszámolását 1929-től. 1930. november 1-én Bajához csatolták az akkorra már vele egybeépült Bajaszentistvánt. A szentistváni ingatlanok átvételével a bajai ingatlanállomány megduplázódott - 71-re nőtt a mezőgazdaságilag hasznosított földek száma 32-re. Az uradalmi földek ebben az összevetésben is megtartották szerepüket a városi vagyonon belül. 1933-ra ugyan Mátéháza részesedése a városi vagyonból 33 %-ra esett vissza, de ez után ismét lassú növekedésnek indult, 1940-ben már meghaladta a 36%-ot. Az uradalom hozzájárulása a város költségvetéséhez nagyobb hullámzást mutatott. (5. táblázat) Az 1920-as évek közepén a városi bevételek több mint 14%-át tették ki a mátéházi majorságok bérletéből befolyt összegek. Ez a részesedés a mező- gazdasági termények piaci árának csökkenésével folyamatosan csökkent. Az 1920-as évek második felében Baján több ipari üzem is megkezdte termelését, megépítették a nyílt dunai kikötőt. A kikötőből egyre nagyobb bevételei származtak a városnak.64 1932-ben Mátéháza részesedése a városi bevételekből már a 10%-ot sem haladta meg, de ebből a szempontból 1933 volt a legrosz- szabb év. Az alacsony és kiszámíthatatlanul hullámzó világpiaci árak miatt a gabonát nagy veszteségekkel lehetett csak értékesíteni, így az uradalom csak 6,7%-ban járult hozzá a város bevételeihez. Ezután alakították át a város vezetői a bérleti rendszert és álltak át a terménybeszolgáltatásra. Az intézkedésnek meglett az eredménye, Baja bérleti bevételei növekedésnek indultak. 1940-ben a mezőgazdasági árukat már jó áron lehetett értékesíteni, így a városi bevételekben Mátéháza részesedése felment 13 % fölé. A második világháború alatt a mátéházi földek ugyanazt a szerepet töltötték be a város életében, mint az első világháború alatt, a város éléskamrái lettek. Baja valószínűleg ekkor aratta le annak a döntésnek a gyümölcsét, hogy nem adták el egykor a majorságokat. Az új politikai és gazdasági irányítás következtében Mátéházapuszta lassan elveszítette jelentőségét Baja város gazdasági életében és pusztulásnak indult. FORRÁSOK MNL BKML IV. 1401 ■ Baja Város Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872-1944. 63 Az új tulajdonosok folyamatosan váltották meg a területeket, de ez egy elhúzódó folyamat volt. A megváltások után elkezdődtek a racionalizálás elvével indokolt területcserék. Ez végigkövethető a vagyonleltárakban. 64 Erről részletesen lásd: SARLÓS 2009, 47.; SARLÓS 2010 és SARLÓS 2011. Sarlós István
