Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
november 13-án megkötött belgrádi fegyverszünet pontjainak értelmében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai bevonultak a neki jutatott déli országrészekre24 és katonai kormányzást vezettek be a „meghódított” területen. A katonai megszállás alatt előírt beszolgáltatási kötelezettségeket teljesítették a bajai lakosok. Az új közigazgatás a politikai és közigazgatási vezetést cserélte elsőként, a gazdasági életre vonatkozó korábbi rendeleteket és szerződéseket változatlan formában érvényben hagyta.25 A Mátéházára kötött szerződések érvényben maradtak. A jugoszláv csapatok megszállása a terület gazdasági kirablását is jelentette, az ipari üzemek berendezéseit, a szállítóeszközök, az állatállomány, a gépek jelentős részét elvitték. A mátéházai állatállomány valószínűleg szinte teljes egészében eltűnt, elpusztult. A szerb csapatok 1921. augusztus 19-én távoztak Bajáról.26 A megszállók távozása után a trianoni országcsonkítás után megmaradt területeken újjászervezték Bács-Bodrog vármegyét. Az 1270 km2-re zsugorodott megye egyetlen nagyobb városa, egyben az új megyeszékhelye Baja törvényhatósági jogú város lett. A közigazgatás újjászervezésével párhuzamosan 1922-ben birtokfelmérést végeztek, pontosították a telekhatárokat. Az 1920-as Nagyatádi-féle földreformot Bács-Bodrog vármegyében 1922-ben hirdették meg. A birtokfelméréssel alkalmával kijelölték a felosztásra alkalmas földeket is. A városi nincstelenek tömege igényelt földet Baján, de a felosztható terület korlátozott volta miatt a legtöbben csak egy házhelyet kaptak kerttel; a törpebirtokosok számát növelte a Délvidékről menekülők csoportja, akik elsősorban Baján próbáltak meg letelepedni,27 így tovább növelték az igénylők számát.28 Az Országos Földbirtokrendező Bizottság - az iratokban 24 A belgrádi fegyverszünet a következő vonaltól délre eső területekre engedélyezte antant csapatok bevonulását: Maros folyó-Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja - Bátaszék-Sásd-Szigetvár-Barcs (nagyjából a mai országhatár és a vasútvonalak mentén) - Dráva folyó. Bajára már aznap megérkeztek a szerb csapatok. Erről lásd: FÁBIÁN 2010, 64. és KNÉZY 2009, 43. 25 MNL BKML IV. 1407. i) Az 1918-1921 közötti 4 mutatókönyvben a majorságok bérleti szerződéséből származó beszállításokat nyugtázó iratok szerepelnek, de a szerződések megváltoztatására nem törekedett a Narodna Uprava, legalábbis ilyen irat nem maradt fenn. 26 A kiürítési hirdetmény augusztus 19-én jelent meg, a SzHSz Királyság csapatai ekkor hagyták el Baját, az őket támogató lakosság és tisztviselők, valamint a betelepítettek másnap távoztak az első magyar csapatok beérkezése után. A régi tisztviselő kar és a Nemzeti Hadsereg csapatai augusztus 21-én érkeztek meg. Erről lásd: KNÉZY 2009, 187. és 190. 27 GERGELY-KŐHEGYI 1974, 62. 28 MNL BKML IV. 1407. b) ksz.: 444-447. Az 1922. évi iktatókönyvekben minden második bejegyzés valamilyen városi segéllyel, házhely-, vagy földkiutalással foglalA bajai uradalom a két világháború között 371 i MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
