Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
1907-ben az ellenzéki színezetű Bajai Független Újság egy három cikkből álló sorozatot szánt a földeladással kapcsolatos kérdéskörnek. 1907-ben a törvényhatósági bizottság a mátéházai VI. majorságot próbaárverésre akarta bocsátani, hogy ezzel a város számára többletbevételt szerezzen. A bérleti díjként beszedett gabonát nehezebben ment értékesíteni a piacon, a bajai Duna-híd 1908-as átadása viszont olyan terhet rótt a városra, amelyhez mindenképpen pótlólagos forrás bevonására volt szükség. Ezért merült fel elsőként a legértékesebbnek számító VI. majorság felparcellázásának és elárverezésének a gondolata.16 A törvényhatósági bizottság mellett a jogügyi, pénzügyi és gazdasági bizottság összevont ülésen foglalkozott az üggyel. A cikk írója szerint a bizottságok álláspontja a következő volt: „a városi földeket semmi szín alatt el nem adjuk"}1 A földek eladásával kapcsolatban a további két cikk komoly gazdasági számításokat tartalmaz, amelyek az eladás mellett érvelnek. A második cikkben a földek eladásából származó többletbevétel felhasználásával kapcsolatban merültek fel aggályok: „...a város közösségének túlnyomó aggályt táplál az iránt, hogy hova lenne fordítva a föld vételára.. .”.18 A harmadik cikk részletes pénzügyi számításokra alapozva - gabonaárfolyamok változásával, országos és helyi adókkal, járulékos költségekkel és az épületek amortizációjával is dolgozik a szerző - megindokolja a majorságok értékesítését. Jól látja a szerző, hogy a bajaiak a rossz közlekedési lehetőségek miatt a nem fogják megvásárolni a földeket, viszont a majorságok közelében lévő gazdag falvak lakossága valószínűleg élni fog a lehetőséggel és a kikiáltási árnál kb. 50 %-kai magasabb bevételt is el lehet majd érni az árveréseken.19 Az így megszerzett összeget államkötvényekbe fektetve és a korabeli államkötvények jövedelmezőségét alapul véve valószínűleg Baja visszakapta volna a földek bérleti díjából származó jövedelmeket. A törvényhatósági bizottság végül érzelmi alapot sem nélkülözve nem adta el a mátéházi majorságokat. A bérleti rendszer a nehézségek és a gabona értékesítésének változó feltételei mellett megmaradt. A bérlő és a város számára volt egy kerülőút a bérleti szerződésben megkötött gabonaszállítás elkerülésére. A szerződésekben kikötötték, hogy a bérlet megváltható pénzben, azaz a város kivásárolhatta a bérlőt a szerződéséből és a bérlő is megválthatta a kötelezettségét pénzben. Az 1890-es évek közepétől vált gyakorlattá, hogy a terményben kötött bérleti szerződés éves beszolgálta- tási kötelezettségét a bérlő pénzben megváltotta. Baja számára is egyszerűbb szerződésből, a bérlő az éves beszolgáltatási kötelezettségét megválthatta egy ösz- szegben, de előzetes egyeztetéssel visszaadhatta a bérletét is. 16 BFÚ 1907a, 2. A VI. majorság 10 éves bérleti szerződése 1907-ben járt le. 17 BFÚ 1907a, 2. 18 BFÚ 1907b, 2. 19 BFÚ 1907c, 2. A bajai uradalom a két világháború között 369 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
