Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben 314 les, közel 18 m hosszú, valamint egy 4,4x4,6 m alapterületű előcsarnokkal (terasszal) ellátott épület öt nagyobb helyiségből állt.140 A rendre a puszta központjában álló bérlőlakot, kúriát kisebb park és/vagy kert ölelte közre. Ez Szentágota, illetve Ozsákpuszta esetében az épületek elrendezése alapján mai is kirajzolódik (nagyobb szabad térség fákkal), de azt is érdemes feljegyezni, hogy a szentágotai, illetve a szilfamajori egykori kúriakert a történeti kertek adattárába is bekerült.141 Bár a Leopoldok szintén a kereskedelem és a pénzügyek területéről érkeztek, sok zsidó földbérlővel, földtulajdonossal ellentétben - gondolván mindenekelőtt a jóval nagyobb vagyonú pesti családokra - a bérleten történő gazdálkodás számukra az elsőszámú gazdasági tevékenységet jelentette. S ez nem csupán abban nyilvánult meg, hogy gyakorlatilag folyamatosan a birtokon, a pusztán laktak, hanem abban is, hogy a gazdálkodást közülük többen élethivatásként választották (Samu, Gusztáv), illetve az azzá vált (ifj. Lajos). Szentágotán Samu, majd Gusztáv, Szilfamajorban Lajos, Trefortpusztán pedig Mihály, s persze családjaik laktak. A kétlakiság még leginkább a családi fészek, Szekszárd szomszédságában fekvő Ozsákpuszta esetében volt igaz, bár adataink szerint ifj. Leopold Lajos az 1900-as években nagyrészt Ózsákpusztán lakott.142 Míg Leopold Sándor, illetve fia, az ifjabb Lajos számára a szekszárdi köz- és társas élet, s annak több rétege - így a felekezeti kötődésű mellett a helyi, illetve vármegyei elithez kapcsolódó, mint pl. a kaszinó - biztosította a társasági élet megfelelő kereteit, a többi Leopold-bérlet esetében a közvetlen szomszédság szerepe jóval nagyobb lehetett. Főként a Trefortpusztához hasonlóan a városias helytől távolabb eső143 Szentágota és Szilfamajor esetében, amelynek környékén (Fejér megye déli része) a nagybirtok eleve felülreprezentáltvolt, s birtokközpontokként majorok, puszták hálózták be a vidékeket. A szomszédos birtokosoknál, bérlőknél tett vizitációknál jóval szorosabb kapcsolat volt Szilfamajor és Szentágota közt, amely esetben nem csupán Lajosnak Samuhoz, Gusztávhoz fűződő unokatestvéri viszonya, hanem annak neje, Janka utóbbiakkal való testvéri köteléke is szorosra fűzte a mindennapokat. A gazdálkodás (idő)rendjéhez igazodó, természetközeli életmód személyiségre gyakorolt hatása nem csak abban nyilvánult meg, hogy úgy Samu, mint Gusztáv és ifj. Lajos tudományos érdeklődése, munkássága jelentős részben az agrártörténet, agrárszociológia, illetve agrárgazdaságtan körében mozgott, 140 Az 1894. augusztus 12-én kötött bérleti szerződés 21. §-a a szilfamajori bérlőlak (tisztilak) rossz állapota miatt legcélszerűbbnek annak iskolává, illetve tanítói lakká történő átalakítását tartotta. BFL VI.12.b., 31330/1921. sz. i.; MNL BaML XI. 605. g. 141 vö.: http://www.historicgarden.net/?megye=7&varos=2007&nyelv=hu 142 Erről részletesebben ld.: CSEKŐ 2007, 446., 459-462. 143 Székesfehérvár Szentágotától közel 30 km-re feküdt, Szilfamajortól 3-4 km-el meg még távolabbra, ráadásul utóbbi nem feküdt Fehérvárra menő vasútvonal mentén. Csekő Ernő
