Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
ARADI GÁBOR: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben
Világi uradalmak AZ ESTERHÁZY-URADALOM Esterházy Pál nádor a család által már korábban, a 17. század húszas éveiben itt bírt javait tovább gyarapította 1691-1692-ben. Megszerezte a hatalmas dombóvári uradalmat 50 000 Ft-ért. Az évtized végén vitája támadt a Viczay családdal, akik bejelentették igényüket Ozorára és Tamásira. Per helyett azonban egyezség született. Esterházy Pál herceg a perelt birtokokat ezerötszáz aranyért 1698-ban megvásárolta, 1702-ben pedig okiratokkal bizonyította birtoklási jogait. A területet megbízottja Kelcz Mihály vette át a zalai alispántól és a somogyi szolgabírótól. 1702-ben pedig Döbrököz várát és városát kapta meg 19 faluval Lipót császártól. Ugyanebben az évben adománylevelet kapott Ozora, Tamási és Pincehely várakról és uradalmakról. Ezt követően Lipót király megerősítette Eszterházy családot többek között Ozora, Tamási birtokában. Királyi donációs levelet adott birtokaira.6 A hatalmas Esterházy birtok két uradalomra, a dombóvárira és az ozorai tagozódott. Közülük a dombóvári volt a jövedelmezőbb, mely az Esterházy család magyarországi uradalmai között is az első helyet foglalta el ebben a tekintetben, nem sokkal utána következett az ozorai is. 1750 és 1775 között a 33 birtok összesen 10487 000 forinttal gyarapította hercegi főpénztárt. Ebből Dombóvár és Ozora 1470 000 forintot fizetett be a kiadások teljesítését követően.7 Az Esterházy uradalom a tamási jobbágyokat 1803-ban arra kötelezte, hogy az addig pénzben fizetett robotot munkában végezzék el. Ezt Papp István Szalay Antal nyomán azzal magyarázta, hogy a 18. század utolsó harmadában a hatalmas beruházásairól híressé vált fényes Esterházy Miklós herceg oly nagy adósságot halmozott fel, hogy az 1 millió hold feletti birtok felét el kellett adni. A hatalmas vadászatok is a fényűzés részét képezték, melynek központja Miklósvár volt.8 6 HOLUB 1974, 17.; SZŐKE 1971, 42. www.sulinet.hu/.../006 az Esterházy uradal- mak.htm. GLÓSZ 1991,14. (Forrása BERNÁT 1935, 35.: A királyi adomány a feudális kori birtoklási jogcím egyik formája. Ekkor az adománybirtok nem azé az egyéné, aki azt éppen birtokolja, hanem az egész családé, amely örökségként számon tarthat rá. A pillanatnyi birtokost csak a haszonélvezet illeti meg. Az eladást a rokonokkal tudatni kellett, ellene kifogást emelhettek. A birtokot 32 évre el lehetett zálogosítani. Ez a jogeszköz azt tette lehetővé, hogy az ilyen birtokot az eredeti birtokos család bármikor visszaválthatta, csak a zálogosítás alatt foganatosított beruházást kellett megtérítenie. Ez az eljárás vonatkozott az elárverezett birtokra is.) 7 PAPP 2000, 79., 85.; DOBOS 2000, 53., 60. 8 PAPP 2000, 121-122. Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben 251 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
