Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban
átvezető részén állt. Nagyberényt ugyanakkor a hasonló, nagyobb jelentőségű kereskedelmi utak nem érintették. Ha a Kubinyi András-féle centrális pontok rendszerét vetítjük a környékre, úgy láthatóvá válik, hogy csak a káptalani birtokok központját alkotta Nagyberény. Területi központi funkciót nem töltött be, mivel helyi jelentőségű központ vagy mezőváros több is volt a közelben. Ezek közül elsősorban Kőröshegyet érdemes kiemelni, de Szil, Ozora és a valamivel távolabb fekvő Igái is lényegesen nagyobb befolyással bírt a térségben.35 1495-1533: A VESZPRÉMI KÁPTALAN SZÁMADÁSKÖNYVÉNEK ADATAI A negyedik metszet szélesebb intervallumot, közel négy évtizedet ölel fel. Az 1495-1533 között vezetett birtokkezelési jegyzőkönyv ugyan elsősorban a székváros körül fekvő birtokok, malmok és az egyházmegyében a káptalant illető tizedkerületek bérlőiről szolgáltat információkat, azonban minden egyes év elején a bejegyzések a gazdasági tisztségviselők, így köztük a nagyberényi birtokigazgatók megválasztásával kezdődnek. A számadáskönyv bejegyzései alapján a következő települések tartoztak ekkor a nagyberényi birtokigazgatók felügyelete alá: Nagyberény, Ocsmán, Csaba, Gerézd, Megyer és a Tolna megyei Fadd. Mivel a számadáskönyv mellett minden bizonnyal az egyes birtokigazgatók is vezettek hasonló gazdasági feljegyzéseket, így a nagyberényi birtoktestre vonatkozó adatok a tisztségviselő választáson kívül kimaradtak a veszprémi kötetből. Az eddigiekben még nem említett három birtok közül a Tolna megyei Fadd először az 1082-es összeírásban szerepelt, amely halászóhelyet (piscina) és nyolc jobbágytelket sorolt a káptalan helybéli birtokai közé. Erre az ösz- szeírásra hivatkozva 1342-ben Paksi Olivér tárnokmester, királynéi udvarbíró meghagyta saját faddi officiálisának, hogy a veszprémi káptalant juttassa vissza jogos birtokába.36 Ez ekkor még nem történt meg, és a Paksiak több ízben igyekeztek a káptalan helyi birtokaiból hasznot húzni.37 A 15. század folyamán a fehérvári keresztes konventtel, illetve a vránai perjellel pereskedett a káptalan az említett nyolc jobbágytelek és a halászóhelyek miatt.38 A viták minden esetben a veszprémi káptalan javára szóló ítélettel zárultak. 35 KUBINYI 1989, 329.; MAGYAR 1982, 75-76.; MAGYAR 1989, 45. 36 1082: VO no 3. (25.); 1342: VR 365. és 366. 37 1365: VR 580, 581, 583.; 1366: VR 599.; 1382: VR 776.; 1385: VR 824. 38 A fehérvári konventtel: 1400: HO IV. no 180. (23.); 1406: VÉL C/l (cap.) Fadd 6 (DF 201150), 1429: uott. Fadd 8 (DF 201244), 1469: uott. Fadd 14 (DF 201419), 1470: uott. Fadd 16 (DF 201425), 1473: uott. Fadd 18 (DF 201437). A vránai perjellel: 1454: uott. Fadd 11 (DF 201341), 1466: uott Fadd 12 és 13 (DF 201410 és DF 201411). A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban 23 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
