Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
BORSY JUDIT BORBÁLA: A horvátországi kutjevói uradalom a pécsváradi közalapítványi főtiszt irányítása alatt a 19. sz. első felében
lyamodott. A helytartótanács az összeg kiutalását engedélyezte, de azzal, hogy a bérlő több tűzifát ne adjon a gimnáziumnak.213 A gradistei pópa 1836-ban szeretett volna földet kapni, kérését föld hiányában elutasították.214 A sesvetei tanító, Kolarics Ferenc 1846-ban kérte, hogy az őt illető rétet jelöljék ki a régi térkép szerint.215 A különféle járandóságoknál is nagyobb terhet jelentett azonban a kegyúri épületek karbantartása, újak emelése. Az iskolák, tanítólakok, templomok, plébániaházak építése, felújítása folyamatos feladatot jelentett. A közalapítvány kegyurasága alatt a templomok építésével, fenntartásával kapcsolatban a követendő alapelv a helytartótanács rendelete volt, miszerint kegyúrként csak a plébánia templomok karbantartásáról kell gondoskodniuk, a filiákéról nem. Jaksic, Bunden nem tartozott az uradalomhoz, csak a filiái. 1821-ben Jaksicban plébániaház épült, melyhez a faanyagot a tanulmányi alap erdejéből biztosították.216 A zágrábi püspök kérésére 1821-ben a bundeni plébániaház építéséhez szükséges gerendákat és a mész égetéséhez szükséges fát az uradalom teljes egészében biztosította, természetesen a takarékosság szem előtt tartásával. A helytartótanács engedélyét a főtiszt 1821. decemberben továbbította a pozsegai fiókpénztárhoz. A faanyagszükségletről a mesterek elkészítették a kimutatást, eszerint 226 darab különféle fára volt szükség. A kimutatást a főtiszt az erdőmesternek 1822. febr. 13-án küldte el, utasítva, hogy a Gradaci erdőben a vajszlói lovaserdész jelölje ki a fákat. 1825-ben a plébániaház körbekerítéséhez kértek 26 tölgy gerendát, amit szintén a gradaci erdőből biztosítottak.217 Az építkezések tervezett költségét a helytartótanácshoz kellett beterjeszteni, ahol ellenőrizték, és kijavították az előirányzatokat. A költségvetésben megadott összegekhez természetesen nem mindig tarthatták magukat.218 Az 1830-as évektől a jóváhagyott költségvetésre árlejtést tartottak. Előfordult, hogy senki nem jelentkezett, mivel túl alacsony volt az engedélyezett költség. A plébániaépületek karbantartásán, esetleges bővítésén kívül egyéb költségek is adódtak. Az új épületek fallal vagy egyéb kerítéssel való körbekerítése, az ablakokra rács felszerelése, az új épület közelében kútfúrás mind jelentős kiadást jelentett a közalapítványnak. A plébános megélhetéséhez elengedhe213 MNL BaML XI. 605. a. 1. jkv. 513, 1398/1807/8. a. 2. 4/18, jkv. 80/1810. 214 MNL BaML XI. 605. a. 2. jkv. 225, 1108/1836. 215 MNL BaML XI. 605. a. 2. jkv. 1676/1846. 216 MNL BaML XI. 605. a. 2. 11/60. 217 MNL BaML XI. 605. a. 2. 11/61, 62, 67, 69. 218 Előfordult, hogy a tetőcserép levételekor derült ki, hogy az egész faszerkezet elrohadt, és cserélni kell, amint a pécsváradi uradalomhoz tartozó berkesdi templom esetében 1823-ban. MNL BaML XI. 605. a. 2. 27 A/53-54, 58, 63. A horvátországi kutjevói uradalom a pécsváradi közalapítványi főtiszt irányítása alatt a 19. sz. első felében 229 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
